Sok őstermelőnek nincs adószáma

[caption id="" align="alignleft" width="220"] Az őstermelőknek eddig nem kellett a piacon nyugtát adniuk, ha az APEH-től erre felmentést kaptak. Ez a szabály megszűnt, a nyugta kötelező.
[/caption]Január 1-jétől az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük, kivéve ha csak az eredetileg saját szükségletre termelt felesleget értékesítik alkalomszerűen. Az adószámot január 15-éig kellett megigényelni, de ezt sokan nem tették meg. Az APEH elmúlt heti közleménye szerint ezért az adóhatóság nem kifogásolja, ha március 31-éig adóazonosító jellel értékesítenek az őstermelők a felvásárlóknak. A kompenzációs felárat azonban addig visszatartja a felvásárló, amíg nem lesz adószám. Az őstermelők csak kis hányada fogadta belenyugvással az adószám kiváltásának kötelezettségét. A kecskeméti piac árusai közt végzett rögtönzött közvélemény-kutatásunkból kiderül: többségüket felháborítja az áfatörvény módosítása. Névvel viszont egyikük sem akart nyilatkozni. A kevesek, akik tudomásul veszik a törvényt, társaik bosszújától tartanak, a többiek pedig az adóhatóság célzott ellenőrzésétől félnek.

„Igazán jól áll ez az ország, ha már csak az én pár szál sárgarépám után nem folyik be az adó! – háborog az egyik idős kofa. – Akik őstermelőként árulunk itt a piacon, a megélhetésünkért küzdünk egyik napról a másikra. Mégse járunk segélyért, megpróbálunk a két kezünk munkájából megélni. Hajnaltól napestig dolgozunk, örülünk, ha a ráfordítás költségeit ki tudjuk árulni. Nehéz a multik ellen harcolni, akik nevetséges árakon kínálják a silány importzöldségüket.” A törvényben foglaltak végrehajtásáról még a szakemberek véleménye is megoszlik. A kecskeméti piacon mindenesetre szórólapokon tájékoztatják az érintetteket a változásokról. „Idén már csak az az őstermelő válthat asztalbérletet, aki rendelkezik adószámmal – mondja Kun István, a Piac- és Vásárigazgatóság igazgatója. – A szabadtéri piacon áprilistól októberig lehet az asztalokat lefoglalni, a bérletek megújítása tehát a törvény késleltetett hatálybalépése után történik majd. A csarnokban pedig folyamatosan igényelhetők a bérletek, annak sem kell kétségbe esnie, aki csak az utolsó pillanatban kapja meg az adószámát.”

Nem válik áfaadóalannyá, tehát nem kell adószámot kiváltania annak a termelőnek, aki a saját szükségletei fedezésére termel, és alkalomszerűen értékesíti a saját szükségletén felül termelt termékeket. A törvénynek ezt a mondatát alig tudják értelmezni. Az árusok egymás szavába vágva sorolják a kérdéseket: ki állapítja meg, és ellenőrzi-e valaki saját szükségletének mennyiségét? Mit jelent az alkalomszerűség: ha csak havonta árul, vagy minden másnap kijöhet a piacra?

Ötmillió forintos bevételig továbbra sem kell áfát fizetni

Az őstermelő évi ötmillió forintos bevételig továbbra is áfamentes lehet. S mivel nem igényelheti vissza az áfát, változatlanul jogosult értékesítése után a kompenzációs felárra. A számlakibocsátási és nyugtaadási kötelezettség őt is terheli. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok a 2008-as évre megújított őstermelői igazolványokba bevezetik, hogy adószámos-e az őstermelő, valamint azt is, hogy mekkora a földje és mit termel. Tehát csak azt értékesítheti, ami az igazolványában szerepel. Ennek célja a visszaélések kiszűrése: őstermelés címén ne lehessen kereskedni!