2008.01.14. 18:20
Siralmas iskolai menzák
Kisebbfajta reformra lenne szükség az iskolai étkeztetés területén is. A menzaételeket ugyanis túl kevés pénzből és egészségtelenül állítják össze a gyerekeknek.
[caption id="" align="alignleft" width="250"] Költségessége miatt az sem lenne megoldás, ha az iskolák saját konyhát tartanának fenn
[/caption]„A gyermekétkeztetés jelenleg nem tesz eleget az egészséges táplálkozás követelményeinek. Az étrendek nem elég változtatosak, az ételek készítésénél nem veszik figyelembe a nyersanyag felhasználására vonatkozó irányelveket, és nem biztosítják a szükséges energia- és tápanyagtartalmat” – szögezte le tegnap Alexa György. Az országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának szocialista elnöke ezért az egymillió gyereket érintő közétkeztetés jogi szabályozásának áttekintését, valamint finanszírozás felülvizsgálatát szorgalmazta. Idézett egy 2006-os felmérést, amely szerint a gyermekek az eléjük kerülő étel 65,5 százalékát rossz ízűnek ítélték, az adagokat pedig 56 százalékuk találta túl kicsinek.
„A fiatalok egészsége nem lehet pártpolitikai kérdés, így egyetértek azzal, hogy el kell mozdulni a közétkeztetés a kérdésében, azzal viszont nem, hogy az MSZP csak sajtótájékoztatókat tart, utána nem viszont nem történik semmi” – reagált Koszorús László. A Fidesz szakpolitikusa felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a 18 év alattiak közül minden harmadik fiatal túlsúlyos, amire megoldás lehetne az élelmiszerjelölési rendszer bevezetése. Ennek lényege, hogy a magas cukor- és zsírtartalmú élelmiszerek, chipsek, kólák, csokoládék csomagolásán felirat figyelmeztetné a fogyasztót: nagy mennyiségben elhízást okozhat.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének főtitkára szerint „a közétkeztetés rákfenéje maga a költségvetés”. Fábián Zsolt kijelentését a bizottsági ülésén azzal magyarázta, hogy az önkormányzatok többsége megrendelőként elsősorban az árakat tudja figyelembe venni, a minőséget nem.
Míg Martos Éva, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) igazgatója ugyan sikertörténetként könyvelte el a 2005-ös büfémozgalmat, mikor is az iskolai egységekben végre egészséges élelmiszerek is megjelentek, a menzák kínálata azonban továbbra is siralmas. Az eddigi vizsgálatok azt mutatták ki, hogy egyetlen korcsoportnál sem felel meg az ételkínálat a táplálkozás-egészségügyi előírásoknak. Egyik legégetőbb probléma, a só-, illetve kalcium beviteli aránya. Míg sóból három és félszer annyit esznek a gyerekek, mint kellene, addig a csontképzéshez nélkülözhetetlen kalcium egyharmadát nem biztosítja a közétkeztetés. Az elmúlt évben az ÁNTSZ és az OÉTI közös ellenőrzéssorozatában nagyjából 16 ezer egységet vettek vizsgáltak. Visszatérő szabálytalanságokkal találkoztak mind az ételek tárolásánál, mind pedig azok hőkezelésénél.
„Az iskolák kiszolgáltatottak a konyháknak, ahonnan önkormányzati pályáztatás után kapják a napi három menüt. Ha elégedetlenek vagyunk, nem tehetünk mást, mint hogy felbontjuk a szerződést” – nyilatkozta Mártháné Takács Gabriella. A Németvölgyi Általános Iskola igazgató-helyettese szerint költségessége miatt az sem lenne megoldás, ha az iskolák saját konyhát tartanának fenn. Ezzel egyetért a Junior Vendéglátó Rt. kereskedelmi igazgatója is. Palánkai Péter szerint semelyik iskolának nincs annyi pénze, hogy kigazdálkodja az egészséges táplálkozához szükséges összeget. „Szerintem gyerekenként 20-25 százalékkal nagyobb összegre lenne optimális” – mondta lapunknak, hangsúlyozva: örök téma, hogy levest vagy ivólevet, illetve gyümülcsöt vagy édességet kérnek-e az intézmények.
Vírus okozhatta a több száz gyerek rosszullétét?
Egyelőre nem támasztották alá a vizsgálatok, hogy ételmérgezés miatt betegedett volna meg több száz iskolás gyerek a múlt hétvégén Budapesten. „A vizsgálat tovább zajlik, egyelőre a szakemberek vírus felbukkanását valószínűsítik az influenza és influenzaszerű megbetegedések hátterében” – olvasható az ÁNTSZ tegnapi közleményében. Korábban az ügyben érintett konyha önállóan is elvégeztetett egy vizsgálatot: ételmintákat vittek be egy akkreditált laborba. Itt is azt állapították meg, hogy az alapanyagokból nem tenyészett ki baktérium. Ráadásul a konyha olyan iskolákba is szállított ételt, ahol semmiféle tünetet nem tapasztaltak.