Pontosította a kormány a kerekítési szabályokat

A társadalombiztosítási és szociális ellátások összegét kötelezően felfelé kell kerekíteni. Veres János pénzügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy a lefelé kerekítés „nem lenne a lakosság számára elfogadható”. Fontos tudni, hogy a felfelé kerekítés csak a már korábban megállapított juttatásoknál lesz kötelező, az új megállapításoknál már eleve nullára, vagy ötre kell végződnie a járandóságnak. A kötelező felfelé kerekítés mintegy 100 millió forintos plusz terhet jelent a költségvetés számára. A készpénzforgalomban, például a bolti vásárlásnál viszont már lefelé és felfelé is kell kerekíteni. Ez a szabály nem vonatkozik külön-külön az egyes tételekre, hanem csak a számla végösszegére. „Emiatt nem kell attól tartani, hogy az aprópénzek kivonása önmagában drágulással járna” – kaptuk a tájékoztatást a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályától.

Az általános szabály szerint nulla és 2,49 forint közötti érték esetén lefelé a legközelebbi nullára kell kerekíteni, 2,5 forint és 7,49 forint közötti összeg esetén ötre, míg 7,50 forinttól felfelé nullára. Így ha egy kifli 21, egy szelet csoki 79 és egy újság 153 forintba kerül, akkor az összesen 21+ 79+153 =253 forintos tényleges ár helyett 255 forintot kell fizetni. A példában említett 2 forint „kerekítési különbözetnek” számít. Ez pedig a kormány múlt heti döntése értelmében nem számít bele az általános forgalmi adó alapjába, tehát a kereskedőknek sem kell róla külön bizonylatot kiállítaniuk. „Ezért nincs is szükség a pénztárgépek cseréjére, átállítására sem” – tájékoztatott Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.