Öt százalékkal több pénzt visz a postás

[caption id="" align="alignright" width="260"] Érdemes utána számolni, az új vagy a régi szabályok szerint lesz magasabb a járadék
[/caption]Révész András hatvan éves, 42 szolgálati éve alapján már elindíthatná nyugdíjaztatásást, de egyelőre kivár: „Azt gondolom, a nyugdíjból nem tudnék megélni, ha pedig dolgoznék is mellette, akkor olyan sok pénzt vonnának le belőle, hogy nem érné meg. Mérlegelnem kell, a munka, vagy nyugdíj éri meg jobban. Úgy tudom erre még fél évem van” – mondta el lapunknak a férfi, aki jelenleg portásként dolgozik.

A nyugdíj számítása valóban változott ettől az évtől: eddig a bruttó keresetből a személyi jövedelemadó levonása után képződött az alap, mostantól azonban a nettó átlagkeresetből kell azt kiszámítani, vagyis más járulékok levonása után. Ez tíz százalékkal csökkenti az idén megállapított nyugdíjakat. Ezt az úgynevezett teljes valorizáció (szintrehozás) egyenlíti ki, amellyel 2007-es szintűre emelik az 1988–2006 közötti kereseteket. Ez az idén megállapított nyugdíjakat 10,6 százalékkal növeli. Azok azonban, akik már tavaly jogosultak voltak nyugdíjuk igénylésére, ám nem kérték annak megállapítását, az első fél évben még a régi, és az új szabályok szerint is kérhetik járandóságukat. Az idei évtől a korhatár alatti öregségi nyugdíj folyósításának feltétele a munkaviszony megszűntetése is, vagyis a nyugdíjas ez esetben nem folytathat kereső tevékenységet. Amennyiben mégis munkát vállalna 62. életévének betöltése előtt, azt csak egy megállapított keretösszegig teheti. Ez évente a minimálbér 12-szerese, ha ezt meghaladja a jövedelem, akkor nyugdíjat nem kaphatnak.

2009 január elsejétől ráadásul két évvel kell tovább dolgoznunk, mielőtt nyugdíjba mehetnénk, hiszen az új szabályok alapján 38 helyett 40 év munkaviszony kell ahhoz, hogy ne csökkenjen az előrehozott öregségi nyugdíj. Akik már korábban nyugdíjba mentek, idén alaphelyzetben öt százalékkal, átlagosan 3600 forinttal több havi járadékra számíthatnak – jelentette be kedden Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) vezetője. Az emeléssel, amely több mint 3 millió nyugdíjast érint a nyugdíjak átlagos szintje 85 ezer forintra emelkedik.

A főigazgató hozzátette: folytatódik az 1991. január és 1996 december 31. között megállapított, sajátjogú nyugellátásokat érintő korrekciós nyugdíjemelés is. Ez a módosítás körülbelül 700 ezer embert, vagyis a saját jogú nyugdíjasok egynegyedét érinti. Az emelés mértéke itt már 12,5 százalék, vagyis átlagosan 4600 forintra tehető. Korrekciós nyugdíjemelés eddig két alkalommal volt: 2006-ban az özvegyi nyugdíjak mértékét emelték fel 50 százalékról 55 százalékra, majd 2007-ben ugyanezt a az ellátási formát 60 százalékra „tornázták fel”, az 1988 előtt nyugdíjba vonulók pedig tavaly átlagosan 3600 forint emelésben részesültek.

Az idei kifizetések értékét 4,8 százalékos infláció, és 5,2 százalékos átlagos béremelés mellett kalkulálták ki – összegzett Berényi Sándorné, az ONYF gazdasági főigazgató-helyettese, ezek alapján 173,3 milliárd forint jut az idei nyugdíjemelésre, s további 41,8 milliárd forint a korrekciós nyugdíjemelésre.

A Fidesz ámítástechnikai módszerekről beszél

A 2008-as év a szociális rombolás éve lesz a nyugdíjasok számára is, hiszen a kormány intézkedései miatt csökkennek a nyugdíjak – reagált az ONYF vezetőjének bejelentésére Iván László, a Fidesz szakpolitikusa. Szerinte ebben az évben a kormány újabb egyhavi nyugdíjat vesz el az idősektől, azok után, hogy tavaly egyet már elvett a konvergencia-program megszorításai miatt. A 3600 forint egy átlagszám, a valós helyzet azonban az, hogy a nyugdíjas-infláció idén elérheti a 10-12 százalékot, miközben a nyugdíjrendszerbe 2008-ban belépők számára mintegy 8 százalékkal csökken a járandóság összege.