Népszavazás: Tarlós szerint tele az SZDSZ gatyája

Sólyom László köztársasági elnök nem sokáig várt azután, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) kedden elutasította a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot. Tegnap már ki is tűzte a népszavazás időpontját: a voksolást március 9-én, vasárnap rendezik.

Orbán Viktor, aki még 2006. október 23-án jelentette be a referendumról szóló kezdeményezést, örült a döntésnek. A Fidesz elnöke a magyar demokrácia szégyenének nevezte, hogy ennyi évvel a rendszerváltás után egy évig kell harcolni egy alkotmányos jog érvényesüléséért. Tarlós István, a párt népszavazási kampányának vezetője kedden még április 6-át jósolta lehetséges dátumnak, de – mint tegnap elmondta –, külön örül annak, hogy döntésével az államfő ismét jelét adta teljes szuverinitásának. Szerinte a népszavazás megállíthatja a szociális válság folyamatait, és azt a torz politikai gondolkodást is, hogy bármit meg lehet tenni következmények nélkül.

A KDNP is üdvözölte az időpontot. A párt szóvivője, Halász Zsuzsa ugyanakkor hozzátette: már régóta meg kellett volna tartani a referendumot, de politikai megrendelésre több eszközt is bevetettek a megakadályozására.

„Az MDF tiszteletben tartja az államfő döntését és örül annak, hogy rövid lesz a kampány, melyben a párt egy fillért sem fog elkölteni” – mondta Csapody Miklós. Az MDF országgyűlési képviselője szerint a kérdésekben az Országgyűlésnek kellett volna, vagy kellene döntenie.

„Racionális érvek szólnak az időpont mellett, de be kell látni, hogy egy ilyen korai időpont a Fidesznek kedvez” – nyilatkozta tegnap Horn Gábor. Az SZDSZ kampányfőnöke szerint az ellenzéki párt másfél évig kampányolhatott, és eközben több százmillió forintot költhetett el a választók meggyőzésére, míg az SZDSZ számára csak szűk másfél hónap marad, hogy a „nem” voksok  mellett érveljen.

Az Astoriától a Sándor-palotáig

2006. október 23.: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pártja nagygyűlésén Budapesten, az Astórián bejelentette, hogy a Fidesz hét kérdésben népszavazást kezdeményez. A kormánytagok felelősségére, valamint a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kérdésekben az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését, és ezzel az Alkotmánybíróság is egyetértett.

2007. június: Hosszas hercehurca után az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB határozatait, amelyek megtagadták a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kérdések hitelesítését.

2007. június 2.: A választási bizottság hitelesítette a tandíjra, a vizitdíjra, valamint a kórházi napidíjra vonatkozó népszavazási aláírásgyűjtő íveket.

2007. október: Az Alkotmánybíróság október közepén adott zöld utat a kérdéseknek.

2007. október 19.: A Fidesz megkezdte az aláírásgyűjtést.

2007. október 24.: Leadták az íveket a választási irodának, kérdésenként 321805 aláírással.

2007. december 5.: Az OVB bejelentette: a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében kiírható a referendum.

2007. december 17.: Az Országgyűlés elfogadta a népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatokat.

2008. január 22.: Az Alkotmánybíróság elutasította az OVB-döntést megtámadó beadványokat.

2008. január 23.: Sólyom László március 9-ére kiírta a népszavazást.

„Az MSZP-nek nem okozott meglepetést a dátum, tájékoztató kampányuk előkészítésénél számoltak március 9-ével, mint a  népszavazás lehetséges időpontjával” – mondta Juhász Ferenc, a szocialisták népszavazási kampányának politikai koordinátora.

Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a népszavazásnak nincsen tétje, hiszen nem érinti a reformok lényegét és nem járhat azzal az eredménnyel, amit az ellenzék remél tőle, hiszen parlamenti választások csak 2010-ben lesznek.

Rytkó: az OVI felkészült

Az Országos Választási Iroda (OVI) jól áll a népszavazási előkészületekkel – jelentette ki tegnap Rytkó Emília. Az OVI vezetője közölte, hogy a kormány 4,47 milliárd forintot biztosított a referendum lebonyolítására, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter is aláírta már valamennyi, a végrehajtáshoz kapcsolódó rendeletet.

A választópolgároknak február 22-éig meg kell kapniuk azt az értesítést, hogy melyik szavazókörben adhatják le voksukat, és hogy szerepelnek-e a névjegyzékben. Aki a névjegyzékből kimaradt és a törvényes időn belül nem emel ez ellen kifogást, az a szavazás napján már nem kérheti a névjegyzékbe vételét.

A népszavazáson is lehet majd igazolással szavazni: aki a lakóhelyétől távol, ám Magyarországon tartózkodik, az a szavazás napját megelőző pénteken délig kérheti a települési jegyzőtől, hogy adjon számára igazolást.

A március 9-i dátum kiválasztásával Sólyom László nem hazudtolta meg magát: a köztársasági elnök a lehetséges legkorábbi vasárnapot jelölte meg a népszavazás időpontjául. Az államfő korábban kifejtette, nem híve az elhúzódó kampányidőszaknak, így a referendum napját a lehető legkorábbra kívánja tenni. A pártoknak álláspontjuk ismertetésre a gyors elnöki döntés szerint – a kampánycsendet is számolva – 45 napjuk maradt.

A pártok – ez a korábbi nyilatkozatokból kiderül – későbbi, áprilisi időpontra számítottak, így fel kell gyorsítaniuk a kampányt. A korábbi voksolás a kormányoldalnak jelenthet hátrányt, hiszen míg a Fidesz a referendum szándékának bejelentése óta napirenden tartja a kérdéseket, addig a koalíciónak a konkrét ellenkampányra mindössze másfél hónapja maradt.

Abban eddig valamennyi elemző egyetértett, a népszavazásnak közvetlen, a jelenlegi viszonyokat elmozdító ereje csak kiugróan magas részvételnél és elsöprő ellenzéki győzelemnél lehet. Az a szocialisták kampányát irányító Juhász Ferenc számára is egyértelmű, hogy a kormányzati álláspont vesztésre van ítélve, így az MSZP saját bevallása szerint is legfeljebb „kármentésre” készül. 

Kérdés, miként befolyásolja a március 9-i szavazás és annak eredménye a március 15-i ünnepet: egy ellenzéki győzelem meghatározhatja a politikai beszédek irányvonalát, de muníciót szolgáltathat utcai megmozdulásokhoz is.

Az Ab tucatnyi hasonló nívójú kérdést dobott vissza az elmúlt hónapokban. Ízelítőként: „Egyetért-e ön azzal, hogy nem óhajtja az ingyenélőknek, valamint se Orbán Viktor, se Gyurcsány Ferenc gyermekeinek felsőfokú tanulmányait, orvosi kezelését vagy esetleges kórházi kezelését ön fizetni az adójából?” Olyan régi ügyek is ismét terítékre kerültek, mint például ez: „Akarja-e tudni végre, hogy ki volt Kaya Ibrahim és Josif Tot, valamint az ügyet lehetővé tevők jogi felelősségre vonását?” Az igazságkeresés diktálhatta az alábbi kérdést: „Ön igazságosnak tartja-e, hogy pl. egy megélhetési orvhorgászt 20-30 ezer forintra büntetnek, addig milliárdok eltüntetésének a mai napig nincs felelőse?” Végül olyan is volt, aki népszavazással alapította volna meg a függetlenek pártját. Tagdíj minimum ezer forint. Vagy tetszőleges.

2007. június: Hosszas hercehurca után az Alkotmánybíróság megsemmisítette az OVB határozatait, amelyek megtagadták a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a képzési hozzájárulásra vonatkozó népszavazási kérdések hitelesítését.

2007. június 2.: A választási bizottság hitelesítette a tandíjra, a vizitdíjra, valamint a kórházi napidíjra vonatkozó népszavazási aláírásgyűjtő íveket.

2007. október: Az Alkotmánybíróság október közepén adott zöld utat a kérdéseknek.

2007. október 19.: A Fidesz megkezdte az aláírásgyűjtést.

2007. október 24.: Leadták az íveket a választási irodának, kérdésenként 321805 aláírással.

2007. december 5.: Az OVB bejelentette: a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdésében kiírható a referendum.

2007. december 17.: Az Országgyűlés elfogadta a népszavazás elrendelésére vonatkozó határozatokat.

2008. január 22.: Az Alkotmánybíróság elutasította az OVB-döntést megtámadó beadványokat.

2008. január 23.: Sólyom László március 9-ére kiírta a népszavazást. Kaya Ibrahim és a megélhetési orvhorgászok „Egyetért-e azzal, hogy vendéglátó üzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük?” Az ingyensör ötlete vélhetően széles körű társadalmi támogatásra találna, az alkotmánybírák azonban nem tartoztak ebbe a körbe: a testület elutasította a kezdeményezés jóváhagyását. Kiss László alkotmánybíró – a téma komolytalanságára utalva – egyenesen kifizettette volna az Ab eljárási költségeit az indítványozóval.

Az Ab tucatnyi hasonló nívójú kérdést dobott vissza az elmúlt hónapokban. Ízelítőként: „Egyetért-e ön azzal, hogy nem óhajtja az ingyenélőknek, valamint se Orbán Viktor, se Gyurcsány Ferenc gyermekeinek felsőfokú tanulmányait, orvosi kezelését vagy esetleges kórházi kezelését ön fizetni az adójából?” Olyan régi ügyek is ismét terítékre kerültek, mint például ez: „Akarja-e tudni végre, hogy ki volt Kaya Ibrahim és Josif Tot, valamint az ügyet lehetővé tevők jogi felelősségre vonását?” Az igazságkeresés diktálhatta az alábbi kérdést: „Ön igazságosnak tartja-e, hogy pl. egy megélhetési orvhorgászt 20-30 ezer forintra büntetnek, addig milliárdok eltüntetésének a mai napig nincs felelőse?” Végül olyan is volt, aki népszavazással alapította volna meg a függetlenek pártját. Tagdíj minimum ezer forint. Vagy tetszőleges. -->