Munkavégzés a karosszékből

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Fontos, hogy a távmunkás önállóan tudjon dolgozni, s fel tudja mérni, hogy az egyes feladatokra mennyi idő kell
[/caption]Az idei távmunka-pályázatokon nemcsak a dolgozók keresetéhez, illetve képzéséhez nyerhetnek majd támogatást a munkáltatók, hanem számítógépes eszköz- és programvásárláshoz is. Összesen 600 millió forintot különítettek el erre a célra a Munkaerő-piaci Alapban. A pontos részleteket a pályázat február 18-ai kiírásakor teszi közzé a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A korábbi években a támogatás fő pontjaként a távmunkában alkalmazottak fizetésének egy részét átvállalta a Munkaerő-piaci Alap. Általában dolgozónként 50-70 ezer forintos havonkénti összeget, valamint annak járulékos költségeit nyerhettek el féléves időszakra a cégek. Cserébe vállalni kellett, hogy legalább fél évig támogatás nélkül is tovább foglalkoztatják a nyertes pályázók az érintett munkavállalókat. A távmunkások képzéséhez további 50-60 ezer forint körüli összeget lehetett elnyerni. A múlt évi 500 millió forintos támogatási keretből 730 távmunkás alkalmazásához kaptak támogatást a pályázók. Legutóbb 2002-ben lehetett számítógépes eszköz- és programvásárláshoz is támogatást kérni. Akkor munkahelyenként félmillió forintot lehetett nyerni számítógép, számítástechnikai eszköz, szoftver beszerzéséhez, illetve az internet-szolgáltatás igénybe vételéhez.

A távmunkapályázat keretének megoszlása

Kereseti költségek: 453 millió forint

Képzési költségek: 30 millió forint

Számítógépes eszköz- és programvásárlás: 90 millió forint

Bonyolítási költségek, eredmények követése: 27 millió forint

Magyarországon egyébként körülbelül 140-150 ezren dolgoznak távmunkában az, ami az összes foglalkoztatott mindössze négy százalékát jelenti. Ez lényegesen elmarad az Egyesült Államok 24 százalékától, s a 13 százalékos európai uniós átlagtól is. Igaz, az adatok nem éppen frissek, 2003 óta ugyanis nem készült felmérés a magyarországi távmunkások számáról. „Ráadásul az adatok egy kicsit torzak, mivel az Egyesült Államokban az is távmunkásnak számít, aki egy hónapban egy napot nem a munkahelyén dolgozik” – magyarázta érdeklődésünkre Képes János, a Távmunka Programiroda vezetője. Magyarországon a Munka Törvénykönyve határozza meg, mi minősül távmunkának. A definíció szerint ez arra igaz, aki a cég telephelyétől távol, elektronikus eszközök segítségével, munkaviszonyban dolgozik.

A munkavállalónak azért lehet előnyös a távmunka, mert időt spórol az utazással. Emellett rugalmasan igazíthatja a munkát egyéb tevékenységekhez, például dolgozhat reggel két órát és este két órát. Fontos azonban, hogy a távmunkás önállóan tudjon dolgozni, s fel tudja mérni, hogy az egyes feladatokra mennyi idő kell. A távmunkásokat alkalmazó cégek azt tapasztalják, hogy a otthon végzett munka hatékonysága harminc-harmincöt százalékkal magasabb, mint a hagyományosé. Ha valóban nyugodt körülmények között tud valaki otthon dolgozni, akkor kevesebb a zavaró tényező – ecsetelte Képes János.

Több pénz jut munkahelyteremtésre

Idén összesen 2,3 milliárd forint jut a Munkaerőpiaci Alapból az új munkahelyek létrehozásának támogatására – derül ki a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete határozatából. Ez ötszázmillióval több az elmúlt évi keretnél. Az új munkahelyek létesítésének támogatása évek óta igen népszerű a munkáltatók körében. A korábbi pályázatokon indulóknak legalább öt új munkahely létesítését kellett vállalniuk, illetve azt, hogy a támogatással létrehozott kapacitást, szolgáltatást legalább öt évig fenntartják. A vállalt létszámot a cég méretétől függően 2-3 évig kellett tartani. A pályázók munkahelyenként alapesetben 800 ezer forint támogatást nyerhettek el.

Képzési költségek: 30 millió forint

Számítógépes eszköz- és programvásárlás: 90 millió forint

Bonyolítási költségek, eredmények követése: 27 millió forint

Fontos, hogy a távmunkás önállóan tudjon dolgozni, s fel tudja mérni, hogy az egyes feladatokra mennyi idő kell -->