Elköltöztem elvált férjem miatt, mert borzalmas volt egy fedél alatt

Fontos tudni, hogy váláskor a jogi folyamatnak két része van – hangsúlyozza dr. Schneider Péter ügyvéd. A bontóper során egyfelől kimondják a válást. A másik rész a vagyonmegosztás, már ha vannak közös javak. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, a procedúra hosszan elhúzódhat. Főszabály szerint egyébként minden, amit a házasság ideje alatt szereztek, közös tulajdon, amin fele-fele arányban kell osztozni. Példánkban az ingatlan volt közös. A bíró ilyenkor, mint mondtuk, fele-fele arányban osztja meg a házat, illetve a telket az asszony és a férfi között. Előfordulhat, hogy a döntés a lakásmegosztás. Főként, ha egyiküknek sincs lehetősége máshová költözni.

Ezzel a problémával küszködött kedves olvasónk is. A lakásmegosztás mégsem lett kedvező megoldás, hiszen az agresszív elvált férj gyakorlatilag nem hagyta volt családját nyugodtan létezni. Az asszony saját és a gyerekek testi-lelki épsége érdekében kénytelen volt bérlakásba költözni. Az ingatlan fele azonban így is az övé. A dolgot újfent a bíróságon lehet rendezni. Itt kötelezhetik a feleket: adják el a közös tulajdont. A bíró úgy is dönthet, hogy csak valamelyikük adja el a részét, vagy váltsa azt meg a másiktól. Alapos indok, hogy a férfi hibájából képtelenek együtt élni, a gyerekek pedig ezt megsínylik.
A férj gyermektartást sem fizet. Az asszony az ítélet birtokában közvetlen végrehajtást kérhet ellene. Bankszámláról, munkabérből, ingóságból vagy végül a férfi ingatlanrészének terhére. A gyermektartás nem-fizetése egyébként bűncselekmény.