Doktori dilemma

Bár valószínűleg soha az életben nem tudom majd meg, azért mégis kíváncsi lennék arra, hogy a háziorvosok igent vagy nemet mondanak-e a vízitdíjra a népszavazáskor. A kérdés egyáltalán nem költői, ugyanis az „igen”-ek győzelme egyben azt is jelentené, hogy a doktorok havi 150-200 ezer forinttól esnének el, ami azért érzékeny veszteség. Olyannyira, hogy Kertai Aurél, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának vezetője szerint egy ilyen lépés nyomán nem pusztán veszélybe kerülne az alapellátás, hanem háziorvosok sokasága menne csődbe. A szakember úgy látja, ez a kormányzat felelőssége, amelynek „kutyakötelessége lenne kipótolni a 300 forintok elvesztéséből származó összeget”. Igen ám, csakhogy az egészségügyi tárcának esze ágában sincs ezt megtenni. Horváth Ágnes úgy véli, sem módjuk, sem lehetőségük megtéríteni az esetleges „veszteséget”, hiszen az Alkotmánybíróság korábban azt mondta ki, a vizítdíj nem költségvetési tétel, következésképpen nem is kell pótolni.

A kérdés már most az, hogy a miniszter asszonynak ez a kijelentése (amelyet különben Veres János pénzügyminiszter már előtte elmondott) zsarolás-e – amint azt a Fidesz és a háziorvosok egy része állítja –, vagy sem. Nos, bár a két tárcavezető nyilván az orvosok egyfajta tájékoztatásának fogja föl a dolgot (már csak a mihez tartás végett is), azért az ügynek valóban van némi zsarolás szaga. Amin meg személy szerint nem nagyon csodálkozok, hiszen valamennyien emlékezhetünk rá (nem volt túl régen), hogy mit összehisztiztek az orvosok a vizitdíj bevezetésekor. Hiába mondta akkor nekik bárki, hogy figyeljetek ide, emberek, vagy kétszázezret kaptok majd havonta, közülük egyesek a betegeiket féltették a 300 forinttól (olyannyira, hogy akadt, aki nem is volt hajlandó beszedni ezt a pénzt), a többség meg folyamatosan a megnövekedett adminisztráción sopánkodott. Utóbb természetesen mindenki megbékélt a „talált pénzzel”, amelynek esetleges elveszítése – ahogyan most állítják – csődöket okozna. (Hogy akkor mégis miként jöttek ki a bevételeikből az orvosok a vizitdíj bevezetése előtt? Nos, ez az élet egyik nagy talánya.)

Mielőtt bárki is azt gondolná, sajnálom ezt az összeget a háziorvosoktól, sietek gyorsan leszögezni: messze nem így van, sőt, úgy vélem, megérdemelték ezt a pluszt. Mindössze az a következetlenség nem tetszik, amelyet a vizitdíj dolgában tanúsítottak. Megjegyzem, pontosan ez az oka annak, hogy a máskor oly agilis Éger István kamarai elnök hangját mintha nem hallanánk ez ügyben. Ami persze, tökéletesen érthető, mert ha a „nem”-re buzdít, a kormány oldalára áll, ha viszont az „igen”-re, a saját kollégáival kerül szembe. Tényleg nem könnyű helyzet.