A nevetés kimossa a keserűséget

[caption id="" align="alignleft" width="190"] 1985 óta mindennap meditál
[/caption]– Állítólag azért kezdett el a buddhizmussal foglalkozni, mert a nyolcvanas években Krisna-tudatú hívőkkel találkozott. Igaz ez?
– Ez így történt, de azért ezt nem úgy kell elképzelni, hogy onnantól egy szigorú szerzetesi élet kezdődött. A buddhista tanítómesterem pappá szentelt fel, és az lett a szellemi küldetésem, hogy a buddhista világszemléletet képviseljem. A Buddhista Főiskolán tanítottam is.

– Miért hagyta abba?
– Nem akartam tanárként leélni az életem vagy abbahagyni a zenélést. Három évig tanítottam. Aztán beláttam, hogy a tanári pálya nem nekem való. Az, hogy reggel be kell járni az iskolába dolgozni, nem az én életformám. Ennyire egyszerű. Volt még egy zárójeles ok is: a diákok nem tanulták meg a buddhizmust. A vizsgákon kiderült, hogy az alaptételekre sem emlékeznek. Harmincból öt ember tanulta meg az anyagot. Lelkesen tartottam az előadásaimat, csak épp nem volt foganatja.

– Hogyan találkozott a jógával?
– A jóga igazából már rég benne volt az életemben a buddhista jógán keresztül, de nem állt hozzám ilyen közel, mint most. 1985 óta mindennap meditálok. A formája persze változott. Öt éve viszont megismerkedtem az indiai Swami Maheswaranandával, aki 30 éve tanítja a jógát a világ számos pontján. Ő egy szent mester. A vele való találkozás megváltoztatta az életemet. Azóta együtt mozog bennem a hindu és a buddhista életszemlélet.

– Laár pour L’art című könyvében azt írja, hogy a jógásoknak köszönheti kigyógyulását a porckorongsérvből.
– A gyógyulásom óta szemernyi kétségem sincs. A buddhizmus nem foglalkozik isten létezésével. Ezért én is úgy gondoltam, hogy nem feltétlenül istennel kötöm össze a szellemiséget. Amióta meggyógyultam, ezt másképp látom. A jógások istenhez imádkoztak a gyógyulásomért, és működött. Tapasztalatokat szereztem, és isten állandó jelenlétében élek. Ez nem különbözik attól, amit a buddhizmus mond. A jógamesterem azt mondja, hogy a jóga az egészség, a szellemi, lelki és testi egyensúly, valamint az emberben rejlő erők felélesztésének tudománya. Minden vallási gyakorlat a jógából származik, lévén az a legősibb spirituális technika. Ha valaki keresztény alapon meditál, és átéli, hogy a szívében megjelenik Krisztus, akkor az a technika amit ő végez, az tulajdonképpen egy jógatechnika.

– Buddhista életformájával, a jógával hogyan jön össze Besenyő Pista bácsi karaktere?
– Nem összeegyeztethetetlen. 52 éves elmúltam, és észrevettem, hogy szélsőséges vagyok. Ezt kénytelen voltam megideologizálni magamnak. Besenyő Pista bácsi és társai abszurd humort játszanak, ami a tudat felszabadításának egyik eszköze és módszere. Az abszurd a racionális világ semmibevételére épül. Olyan képzettársításokat hoz létre, amelyek a hétköznapi tudat számára nem evidensek, és ez nevetésben csattan ki. A meglepetés erejével hat. A zen hagyományban van egy ugyanilyen technika. Egy Laár pour l’art-műsorról az emberek mosolyogva jönnek ki, vihognak, piros az arcuk, boldogan mennek haza. A nevetés kimossa az emberek lelkéből a keserűséget. Nagyon magas szintű szellemi dolognak tartom a humort. De nemcsak én, hanem a barátom, Dolák-Saly Róbert is, akivel több mint húsz éve dolgozom együtt. Ő nem vallásos, de ő is egy megvilágosodási tényezőnek, egy nagyon magas szellemi tettnek gondolja az abszurdot.

– Számtalan arcát mutatja a közönségnek. A koncerteken ön nem Besenyő Pista bácsi, nem buddhista pap, hanem zenész.
– A KFT-ben is megtalálható az irónia, olyan zenekar, amely nem fogyasztói igényt elégít ki, hanem azt foglaljuk dalokba, ahogy mi látjuk a világot. Van egy szellemi attitűd, amely a KFT zenekart jellemzi. Az együttes gondolkodásra késztet a szövegeivel. A gondolkodás, az önirónia, amit az együttes rendszeresen gyakorol, hasznos az embereknek.

– Van új együttese?
– Spirituális dalokkal és varázslatos, gyógyító zenékkel is foglalkozom. Az együttes már létezik, de még nem léptünk elő. A nevünk LAB. Laár András Band. A szó is jelzi, hogy a zenekar kísérleti.

A L’art pour l’art társulat alapítója, amely először Laár pour Laár Társulat írásmóddal működött.

Együttesei: a KFT zenekar egyik alapítója, ezenkívül tagja volt a Tűzforrás, a Javasok és a Garaboncok, valamint a Tűzbálna zenekarnak is.

A KFT 1981-ben alakult. Alapító tagok: Bornai Tibor, Laár András és Márton András.

Első sikerük a Bábu vagy című dal volt. Zenét írtak például Koncz Zsuzsának, Mácsai Pálnak.

1991-ben 10 éves jubileumi, illetve búcsúkoncertjüket tartották.

1996-ban és 1997-ben ismét összeálltak két koncert erejéig.

1999-ben Laár András helyett Mohai Tamás érkezett az együttesbe.

A Laár nélküli KFT mindössze hét ízben lépett fel.

A klasszikus felállású KFT 15 év után, 2003-ban készített új lemezt, amelyet 2006-ban egy másik is követett.– Milyen zenét játszanak?
– Rave rockot. Révülős rock. Hangos. Megváltozott tudatállapotot igyekszik létrehozni. Szertartászene modern formában.

– Milyen szellemiségben neveli a gyermekét?
– Erőszakmentesen. A feleségemmel vegetáriánusok vagyunk, a gyerek nem az. Akkor eszik húst, amikor csak akar. Hároméves volt, amikor mi kategorikusan szakítottunk a húsevéssel. Ennek már öt éve. Addigra megszokta, hogy húst eszik, és nem láttam okát, hogy letiltsam. Példát mutatunk neki. Tudja, hogy szertartásokat csinálunk, meditálunk, jógázunk, bármit kérdez, válaszolunk. Várom, mikor jelentkezik az ő tudatában is az igény, hogy ne egyen húst. Az apósom vadász, és elvitte a kisfiamat is magával. Most mesélte el, hogy milyen élménye volt a lelőtt őzgidával. Egyrészt érdekli a vadászat és a puska, másrészt megtapasztalta, milyen, ha egy állat sivalkodik, mert lóg a bele, és kegyelemlövést kell neki adni.

– Zenél már?
– Zongorázni tanul. Gyakran muzsikálunk úgy, hogy én közben gitározok. Mind a három fiam zenél. A nagyfiam harmincéves, japán dobon játszik a Kio-kito taiko zenekarban. Játszik rockot is, sőt a LAB-ban is ő a dobos. A 19 éves középső fiam egy rockzenekarban dobos, régebben basszusgitározott. A kicsi meg zongorázik. Eddig beteljesítettem a feladatomat, mindhárom fiam foglalkozik zenével.

A L’art pour l’art társulat alapítója, amely először Laár pour Laár Társulat írásmóddal működött.

Együttesei: a KFT zenekar egyik alapítója, ezenkívül tagja volt a Tűzforrás, a Javasok és a Garaboncok, valamint a Tűzbálna zenekarnak is.

A KFT 1981-ben alakult. Alapító tagok: Bornai Tibor, Laár András és Márton András.

Első sikerük a Bábu vagy című dal volt. Zenét írtak például Koncz Zsuzsának, Mácsai Pálnak.

1991-ben 10 éves jubileumi, illetve búcsúkoncertjüket tartották.

1996-ban és 1997-ben ismét összeálltak két koncert erejéig.

1999-ben Laár András helyett Mohai Tamás érkezett az együttesbe.

A Laár nélküli KFT mindössze hét ízben lépett fel.

A klasszikus felállású KFT 15 év után, 2003-ban készített új lemezt, amelyet 2006-ban egy másik is követett. -->