Finánc a karácsonyfa alatt

Az érvényben lévő jogszabályok szerint a karácsonyi ajándékozási hullám után bevallások özönét kellene megkapnia az adóhivatalnak a 150 ezer forintnál értékesebb ajándékok után. Egy 1990 óta érvényben lévő paragrafus szerint ugyanis ezekről az ajándékokról 30 napon belül tájékoztatni kellett korábban az illetékhivatalt, tavaly óta pedig az APEH-et. Az adóhivataltól elvileg kapnánk egy igazolást az ajándékról, majd kivetik az illetéket.

Fizetni még azon ajándékok után is kell, amelyeket legközelebbi hozzátartozóinktól kapunk, a számlákkal igazolt ingóság értékének 11–21 százalékát. A tágabb rokonságtól kapott értékek után 15–30 százalékot gombolhatnak le rólunk, míg a barátoktól, ismerősöktől kapott meglepetések értékének 21–40 százalékát.

Így a szülőktől kapott értékesebb háztartási gép, plazmatévé is illetékköteles. Ha egy csecsemő például a nagymamájától 150 ezer forintnál drágább babakocsit kapna ajándékba, a gyermeket a törvény előtt képviselő szülőnek is be kell fizetnie az illetéket.

„Már régóta módosítani kellene ezt az idejemúlt jogszabályt, melynek igen alacsonyan megállapított értéke még az inflációt sem követte” – mondta lapunknak Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint az ajándékokról nem érdemes szerződést írni, mivel magánszemélyeknek nincs számlatartási kötelezettségük, melyekkel igazolniuk kellene, honnan erednek ingóságaik. Zara László szerint az is meglehetősen furcsa, hogy, ha egy férj ajándékozza meg a feleségét, hiába van közöttük vagyonközösség, ha a nejre eső rész több, mint 150 ezer forint, az után is illetéket kellene fizetni. „Ezt a teljesen felesleges jogszabályt annak idején senki sem gondolta végig” – hangoztatta Zara.

„Az ilyen botrányos jogszabályok csak botrányok után változnak meg, vagy töröltetnek el” – mondta lapunknak Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Fővárosi Szervezetének elnöke arra emlékeztetett, hogy 2004-ig a mentőautók sem haladhattak buszsávban. Csak akkor törölték el az ostoba paragrafust, miután skandalum kerekedett, mert egy ilyen rohamkocsit megbüntettek. Ruszin Zsolt ezt várja az ajándék után kifizetendő illetékkel kapcsolatban is.

„Ezt a jogi nonszenszt az illetékhivatal sem ellenőrizte, csak az ingatlanok esetében alkalmazott erre komoly apparátust” – mondta Ruszin Zsolt. A könyvelő szerint azonban az ellenőrizhetetlenség ellenére sokan befizették az illetéket, például az itt élő külföldiek, vagy hazatelepültek. Az illetékhivatal korábban azt nyilatkozta, hogy milliárdos bevételük volt a sokat szidott jogszabály létéből, amelyre nem sok erőfeszítést tettek, hogy betartassák, igaz, a megszüntetésére sem.

„Az adóhivatal már jelezte, hogy az 1990 óta létező jogszabályt túlhaladta az élet, s a Pénzügyminisztériumnál kezdeményezte a megszüntetését” – mondta lapunknak az APEH szóvivője. Bakonyi Ágnes közölte, hogy az illetékhivataltól egy éve vették át ezt a feladatkört, de egyetlen egy ilyen jellegű ellenőrzést nem végeztek, és tudomása szerint egyetlen ilyen bevallás sem érkezett hozzájuk. A szóvivő elmondta: a vagyonosodási vizsgálatok az ajándékok ellenőrzésére terjednek ki, például olyan esetekre, mikor egy minimálbérre bejelentett alkalmazott 30 milliós ingatlan vesz.

Mentességet kap az illeték alól a hazai tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék, vagy az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás alapján történő vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték. Nem kell fizetni értékpapír, vagy takarékbetét ingyenes megszerzése után sem. A lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése is mentességet élvez, csakúgy, mint az állami, a helyi önkormányzati tulajdonban álló házingatlan kezelői jogának ingyenes megszerzése.