Hírek

2007.10.17. 17:59

Zsíroskenyérrel a szegénység ellen

A képviselők szerdán zsírosdeszkát ebédeltek a parlamentben. A szegénység világnapján ezzel vállaltak szolidaritást azokkal, akik mindössze napi két dollárból kénytelenek megélni.

Szabados Balázs

[caption id="" align="alignleft" width="180"] A szegénység világnapján a képviselők zsíroskenyér evéssel vállaltak szolidaritást – fotó: Darnay Katalin
[/caption]Ma 54 országban alacsonyabb a jövedelem, 31 országban több az éhező, 14 országban több öt éven aluli gyermek hal meg évente 1990-hez képest az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) felmérése szerint. Ugyanakkor a világon jelenleg 870 millió az éhezők száma, egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, s minden ötödik analfabéta. Mindez szóba került a szerdai parlamenti vitanapon, amely a szegénység világnapja kapcsán az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak megvalósításáról szólt. Konkrét választ nem vártak a résztvevők, a figyelemfelhívás volt a céljuk. Ezért is szolgáltak fel zsíros kenyeret és csapvizet az Országházban a parlamenti képviselőknek, akadémikusoknak és a civil szervezetek munkatársainak.

Nato Alhazisvili, a UNDP regionális igazgatóhelyettese úgy értékelt: Kínában és Indiában jelentős eredmény, hogy csökken a mélyszegénység, Afrikában azonban továbbra is komolyak a problémák. Az ENSZ-képviselő szerint a célok teljesítése azért is sürgető, mert egymilliárd ember a világon napi egy dollárból él, százmillió gyerek pedig nem jut oktatáshoz. Francoise Moreau, az Európai Tanács fejlesztési ügyekért felelős igazgatója szerint az EU kulcsszerepet játszik a segélyezésben, de – főként az új tagországokban – van még tennivaló.

A magyarországi helyzetről Ferge Zsuzsa szociológus elmondta: körülbelül 500 ezer ember él mélyszegénységben, a létminimum alatt. Peremhelyzetben, tehát a jog- és intézményrendszerből valamint a munka világából kiszorulva pedig minimum 2-300 ezer embert találunk. A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület adatai óriási szakadékot mutatnak a magyarországi jövedelmek eloszlásában: a lakosság legszegényebb 10 százaléka 4, míg a leggazdagabb 10 százaléka az összjövedelem több mint 20 százalékával rendelkezik. Magyarország az EU csatlakozás óta segítő országgá vált, ami azt jelenti, hogy a bruttó nemzeti jövedelem 0,7 százaléka a fejlesztési együttműködésre költendő. Várkonyi László külügyi szakállamtitkár elmondta, a segélyezést hátráltatják a szűkös pénzügyi források. Ennek ellenére elképzelhető, hogy sikerül teljesíteni azt a 2010-es vállalást, amely szerint a nemzeti jövedelem 0,17 százalékát fordítsa hazánk segélyezésre. A tavalyi teljesítmény 0,13 százalék volt, ami 30 milliárd forintot jelent.

A civil szervezetekből álló Globalance csoport 30 aktivistája szerdán a budapesti belvárosban, utcaszínházas figyelemfelkeltő akcióval hívta fel az emberek figyelmét a szegénység elleni harcra. A luxusüzletek előtt tüntető gólyalábasok akcióját „Gyenge lábakon áll a világ” címmel négynapos konferencia és fesztivál követi.

Lemondott a hajléktalanügyi miniszteri megbízott

Vecsei Miklós, a hajléktalanügyekért felelős miniszteri megbízott azért válik meg pozíciójától, mert nem tartja jó üzenetnek a társadalom felé a „bázisszállások” bevezetését, azaz a hajléktalanok sátras elhelyezését. A szociális törvény hajléktalan-ellátásra vonatkozó módosítása a politikus szerint gyökeresen ellentmond az eddigi stratégia szellemének, és saját szakmai törekvéseinek. Vecsei szerint a törvénymódosítással a szaktárca vezetése sem értett egyet, így érthetetlennek és szomorúnak tartja a változtatást. Közleményében rámutat: adott szituációban a sátor életmentő eszköz ugyan lehet, de az ellátórendszer számára nem ez a megfelelő irány.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!