2007.06.07. 00:02
Szembeköpött emberség
Szinte felsorolni is lehetetlen, mennyi gusztustalan tettre és gondolotra volt már példa hazánkban az idők során. Az azonban egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy valaki a fogyatékosokban látott ellenséget. Egészen mostanáig.
Az ember általában ódzkodik attól, hogy újságíró kollégák véleményét kommentálja. Még akkor is így van ez, ha mondjuk az a vélemény az övétől teljesen eltérő. Eleddig én is ehhez a gyakorlathoz tartottam magam, ám olyasmi történt, amit nem tudok – de amit egészséges lelkületű embernek nem is szabad – szó nélkül hagyni.
Nos, a Magyar Olimpiai Bizottság nyilatkozatot jelentetett meg egy, a Magyar Demokrata című lapban közölt cikk kapcsán, elítélve az abban foglalt gondolatokat. Hogy mi is váltotta kia MOB tagjainak felháborodását? Az említett újságban egy Pozsonyi Ádám nevű „kolléga” a következőket írta: „Az olimpia az egészség szimbóluma is. Az, hogy megjelentek a fogyatékosok számára indított játékok, az egész szellemiség nyílt szembeköpését jelenti. (...) Mellesleg oktatási intézményeinkben pluszpontokkal kompenzálják a fogyatékossággal élőket, így az ép testi-szellemi képességekkel rendelkezők kerülnek hátrányba. Az eredmény mind nemzeti, mind biológiai szempontból katasztrofális”.
Az, hogy a Demokrata politikai természetű ügyekben milyen álláspontra helyezkedik, nem érdekel. Itt azonban nem pártokról, politikusokról van szó, hanem olyan, fogyatékkal élő emberekről, akik nem tehetnek arról, hogy ilyen vagy olyan életet szánt nekik a sors. S még közülük is messze kiemelkednek a fogyatékos sportolók, akik hatalmas akaraterővel érik el a kisebb-nagyobb sikereket. Köztük azokat az eredményeket, amelyek révén országuknak (így a magyarok Magyarországnak) elismerést szereznek szerte a világon.
Persze, az írásból kiderül: a szerzőnek nem pusztán a fogyatékkal élő sportolókkal, hanem általában a fogyatékosokkal van gondja. Meg azzal, hogy akadnak, akik segítik, támogatják őket. S nyilván csak a feledékenysége okán nem biggyesztette oda cikke végére, hogy ideje lenne újra meghonosítani a spártaiak módszerét, miszerint a gyengéket, a hitványakat vessük le a Tajgetoszról.
Azt hiszem, az ilyen mérvű bárdolatlanságra nincs (és nem is lehet) semmiféle magyarázat. Ami pedig azt a „nyílt szembeköpés” kitételt illeti... Való igaz, itt tényleg nagyon csúnyán szembe köptek értékeket. Ezeket jobb helyeken úgy hívják: emberség, szolidaritás.