2007.05.03. 07:09
Egészségbiztosítás: heves vita várható
Kompromisszumos ajánlatát sem tartják elfogadhatónak a szocialisták. Egyedül a kiegészítő biztosítások 100 milliárdos piacán hagynának teret a magántőkének.
Vasárnap kezdődik a koalíciós egyeztetés az egészségbiztosítás reformjáról, az ülésen információink szerint Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter is részt vesz. A több generációra kiható döntés előtt nyilatkozatháború alakult ki a kormánypártok között.
„Az MSZP nem bólint rá olyan egészségbiztosítási modellre, amelyben a biztosítók mazsolázgathatnak az állampolgárok között aszerint, hogy egészségesek-e, vagy hogy mennyi járulékot fizetnek” – jelentette ki Lendvai Ildikó, a szocialista párt frakcióvezetője.
Lendvai csak a kiegészítő biztosítások évi 100 milliárd forintra becsült piacára engedné be az üzleti biztosítókat (a teljes liberalizálás évi 1000-1500 milliárdos piacot nyitna meg a magánbefektetők előtt). Az MSZP frakcióvezetője kifejtette, az ötféle javaslatból a szocialisták az osztrák modellt tartják elfogadhatónak. Ausztriában 22 biztosító működik, régiós alapon és foglalkozási csoportonként szerveződve. Szomszédaink kártyadíjat is fizetnek, évente 10 eurót. Náluk is jelen van a kórházi ápolási díj, de a mi 300 forintunk sokszorosát fizetik: 8-15 eurót naponta. Az osztrákok harmada a 7,5-9,1 százalékos járulékán felül pluszpénzért kiegészítő biztosítást kötött.
A szocialisták azt is el tudják képzelni, hogy továbbra is az állam nyújtja a gyógyszertámogatást, a háziorvosi, szakorvosi és a kórházi ellátást, de néhány területen – például a fogászatban – több üzleti biztosító versenghet. Spanyolországban is fogászatra lehet különbiztosítást kötni, vagy a kezelés teljes árát kell kifizetni a rendelőben. A britek a foghúzást kétszeresen is megérzik, mivel a kezelés 80 százalékát saját pénztárcájukból fizetik 550 euróig.
Schvarcz Tibor, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista alelnöke azt kifogásolja, hogy a liberális elképzelés nem ad megnyugtató választ egy kedvezőtlen folyamat elkerülésére. Szerinte ugyanis előfordulhat, hogy az állami biztosítóhoz kerülnek a magáncégek számára túl nagy kockázatot hordozók – vagyis a krónikus betegek és az idősek.
Az európai egészségbiztosítási rendszerek országonként eltérőek. A járulék és fix önrész befizetésén felül jellemzően csak a legtehetősebbek engedhetik meg maguknak kiegészítő szolgáltatások vásárlását. A franciák 95 százalékának azért van magánbiztosítása, mert így kiválthatják a magas, 30 százalékos önrészt. Svédországban viszont a lakosok kevesebb mint 1 százaléka kötött magánbiztosítást. Igaz, itt – az adón fölül – borsos önrészt is kell fizetni: egy egyszerű háziorvosi vizsgálat során is 11-17 eurót, de a svéd szakrendelőkben 22-33 euró a „vizitdíj”, a kórházban pedig naponta 9 euró a napi fizetési tétel.
Írországban az egészség kész vagyont ér: az adón felül (amelyből az alacsony jövedelműek és a 70 év felettiek ellátását fedezi az állam) fejenként és évente 220 euróba – 55 ezer forintba –, családonként 500 euróba – vagyis körülbelül 120 ezer forintba – kerül a háziorvos látogatása, a járóbeteg-szakrendeléseké pedig 450-500 eurót kóstál. Belgiumban – a 16 százalékos járulék mellett – a háziorvos költségeinek akár negyedét, de például egy reumatológiai szakrendelés esetén már a vizsgálat, beavatkozás árának 40 százalékát kell saját zsebből fizetni. A gazdag Németországban – ahol több mint 250 magánbiztosító működik – csak a lakosság tizedének van kiegészítő biztosítása, a járulék 14 százalékos, ezen felül évi mintegy tízezer forintot kell befizetni az alap- és szakellátás költségeire.
Szlovákiában kedden sztrájkkészültségbe léptek az orvosok – a szakszervezet akciójához már 40 állami kórház csatlakozott. Az elmaradt 30 százalékos béremelést, valamint az állami intézmények részvénytársasággá alakításának megszüntetését, lényegében visszaállamosítást követelnek a kormánytól. Robert Fico hétvégi nyilatkozatában nyilvánvalóvá tette, hogy az egybiztosítós rendszer bevezetését fontolgatják. Az USA több-biztosítós rendszere is súlyos válságban van. Több mint 50 millió ember él egészségügyi biztosítás nélkül – a Fidesz ezért gyakran mutogat az óceán túlpartjára. Kétszer ennyien lennének, ha nem részesülnének a szegények (Medicaid) és a nyugdíjasok (Medicare) államilag finanszírozott biztosításban.