Az őszödi pókerparti

Ha hinni lehet a híreknek (márpedig érzésem szerint ezúttal lehet), áll a bál a szocik házatáján. Ugye, most „ünnepelhettük” az őszödi beszéd évfordulóját, amelynek kapcsán újra felvetődött a mindmáig megválaszolatlan kérdés: vajon ki szivárogtatta ki a zárt ülésen elhangzottakat? Mindez annál is érdekesebbé vált, mivel az Élet és Irodalom oknyomozó anyagából az derült ki, semmi szín alatt nem kívül kell keresni a felelőst. Az ÉS emelett megnevezett több olyan szocialista párti vezető politikust akinek – már legalábbis a lap szerint – érdekében állhatott a kormányfő beszédének nyilvánosságra kerülése. Így megemlítették Baja Ferenc, Kiss Péter, Szili Katalin, Szekeres Imre és Puch László nevét.

Nos, mindez kiverte a biztosítékot az érintetteknél. Közülük többen kikérték a gyanúsítást, s – Gyurcsány álláspontjával szemben – annak a véleményüknek adtak hangot, muszáj lenne kideríteni a valódi tettest, mert amíg ez nincs meg, örökkön megmarad a bizalmatlanság. Egyesek még azt a feltételezést is megengedték maguknak, hogy az említett írás egyenesen a miniszterelnök megrendelésére készült, hiszen abban éppen azoknak a neveit sorakoztatják föl, akikről Gyurcsány egy interjúban azt mondta, ők a párt legbefolyásosabb emberei. 

Tekintsünk most el attól a feltételezéstől, hogy az ÉS anyaga rendelésre született. Zárójelben jegyzem meg, az ilyen hülye állításnak inkbb az idegek aktuális állapotához van köze, semmint a valósághoz. A kiborulás oka pedig nem az őszödi beszédben, hanem az elmúlt időszak közvélemény-kutatási adataiban keresendő. Amiből az is következik, ha a párt nem úgy állna, ahogy áll, a kutya nem foglalkozna azzal a beszéddel, amit már mindenki kívülről fúj.

Az a tény, hogy Gyurcsány leállítatta a belső vizsgálatot, mondván, nem óhajtja megtudni, ki volt az „áruló”, első ránézésre szimpatikusnak tűnhet, de nem igazán racionális. Az az érve ugyanis, hogy a vizsgálat végigvitele elmélyítené a bizalmatlanságot, egyszerűen nem igaz. A bizalmatlanság légköre éppen azáltal teremtődik meg, hogy mindenki potenciális kiszivárogtatót gyaníthat a másikban. S hogy ettől már nem járunk messze, azt éppen a fentebb elmondottak (ki rendelte az ÉS-cikket, stb.) bizonyítják.

Különben az a meggyőződésem, Gyurcsány vagy sokkal többet tud erről az ügyről, mint amit kimond, vagy képes elhitetni, hogy többet tud. Igaz, mindig azt állítja, nem kíváncsi a kiszivárogtató személyére, de valahogy úgy teszi ezt, hogy közben az az érzésünk, mindennel tisztában van. Hogy ebben a politikai pókerjátszmában tényleg ászok vannak-e a kezében, netán csak blöfföl, egyszer majd kiderül. Neki biztosan nem sürgős a dolog, hiszen addig is ő irányítja a játékot, rá figyel, tőle tart mindenki. A tét pedig nem kicsi: hatalomról, kormányzásról, az elképzelések megvalósításáról vagy bukásáról szól.