2007.04.30. 06:27
Naponta feljelentett hírességek
Hírességet látott? Jelentse fel! Egy internetes portál fórumán bárki megírhatja, melyik sztárt sikerült meglesnie. Olykor kínos szituációkat is közreadnak. Ilyen például, hogy Jáksó autóját kerülgetni kellett, vagy Tallós Rita színésznő a középső ujját mutatta fel. Igaz, előtte jól feldühítették.
[caption id="" align="alignleft" width="200"] Tallós Rita néha az utcán is dühbe jön, ne csak a Jóban Rosszban tévésorozatban. Viszont szeret motorozni.
[/caption]Feljelentő. Ez annak a fórumnak a címe, amely egy internetes hírportál mellékleteként működik, s azok bejegyzését várja, akik hírességgel találkoztak. A névtelen beszámolók többnyire hétköznapi apróságokról szólnak: a „feljelentők” leírják, hogy milyen ruhában volt a sztár, akivel összefutottak, mit csinált, kivel találkozott, miről beszélt az illető. Nagyjából olyan az egész, mint egy virtuális piactér, ahol bárki pletykálkodhat, attól függetlenül, hogy érdekes-e a hír vagy sem. Ez persze fölveti a kérdést: vajon mi értelme van ennek? Kit érdekel, hogy Szabó Győző alkoholmentes sört iszik, vagy hogy Koós Rékának szép a táskája?
Zsolt Péter médiaszociológus szerint a jelenség a háztájiban készülő bulvár szép példája. Ez csupán annyiban különbözik az újságokban olvasható, „hivatalos” hírektől, hogy a forrás nem megbízható. „A hírességek megfigyelésének és kitárgyalásának többfajta motivációja is lehet – jelentette ki a szakember. – Az egyik például az elit megalázásának szándéka. Ez természetes emberi magatartás: valaki lát egy sztárt, s jól megmondja róla a véleményét. Az újdonság csak az, hogy ezúttal nem két ember cseréli ki az információit, hanem a világhálónak köszönhetően egy jelentős számú közösség.”
A médiaszociológus szerint a sztárokat zavarhatja ugyan az állandó, megfoghatatlan és arctalan kontroll, ám ez ellen nem sokat tudnak tenni. „Mivel ők vannak kevesebben, le kell nyelniük ezt a békát – Mondta Zsolt Péter. – Abból élnek, hogy híresek, így aztán nem tehetnek senkinek szemrehányást, hogy felismerik őket, és kitárgyalják azokat a cselekedeteiket is, amelyeket nem a nyilvánosságnak szánnak.”
Jáksó Lászlóról két hete jegyezték fel, hogy egy kereszteződésben terepjárójával a zebrán ragadt, s a gyalogosoknak kellett őt kerülgetniük. A rádiós lapunknak elmondta: nem emlékszik az esetre, de biztos megtörtént. „Nincs azzal semmi baj, hogy 24 órán át kell szerepelnünk, sokszor mondtam már, hogy ez benne van a fizetésünkben – jelentette ki. – A probléma inkább az, hogy a legtöbb ember nem azt írja le, amit lát, hanem amit látni akar. Az én esetemben például lehet azt írni, hogy a böhöm járgányommal szándékosan a zebrán álltam meg, holott valószínűleg azt történt, hogy a fejemet behúzva kis híján elsüllyedtem a szégyentől a csaknem tízéves autómmal együtt. Ugye érthető a két nézőpont közti különbség?
Tallós Rita, a Jóban Rosszban című sorozat egyik szereplője is megkapta a magáét: egy névtelen feljelentő megírta, hogy a színésznő autójával egy kocsibejáró előtt parkolt, s amikor ezt szóvá tették neki, a középső ujját mutatta fel. „A dolog megtörtént, de nem úgy, ahogy az a világhálón megjelent – mondta Tallós Rita. – Amikor visszamentem az autómhoz, azonnal elismertem a hibámat, és legalább ötször bocsánatot kértem. A hölgy ennek ellenére továbbra is minősíthetetlen hangnemben üvöltött velem, amitől bevallom, egy idő után valóban elveszítettem a hidegvérem.” A színésznő egyébként nem tartja etikusnak a névtelen megfigyeléseket és feljelentéseket. Ezzel az erővel ugyanis bárki bárkiről bármit leírhat és közzétehet. „Holnap akár azt is elkezdheti valaki terjeszteni rólam, hogy a lányokat szeretem – jelentette ki. – Ez ellen nem lehet, de nem is szabad védekezni, hiszen ha az ember folyamatosan ilyesmikkel foglalkozik, akkor bedilizik. Egy biztos: ezek után sem fogok máshogy viselkedni. Ha kontrollálom magam, az nem azért van, mert tudom, hogy megfigyelnek, hanem mert ezt tanultam abban a polgári családban, amelyben felnőttem. Egyébként eléggé elkeserítőnek tartom ezt a feljelentősdit, de hát, úgy látszik, a mószerolásra való hajlandóságunkat a II. világháború óta nem tudtuk levetkőzni.”
Virtuális paparazzo bárkiből lehet
A hírességekről szóló névtelen tudósításokban nem maga a megörökített esemény a fontos, hanem az, hogy akik ezt elolvassák, virtuálisan kielégítik kukkolási igényeiket – állítja dr. Bilkei Pál pszichológus. Szerinte a megfigyelők és az olvasók megajándékozzák magukat azzal az élménnyel, hogy részesei lettek egy sztár életének. „Ezeknek a feljelentéseknek nagyjából annyi az információtartalmuk, mint egy valóságshow-nak vagy egy brazil szappanoperának” – jelentette ki.