Meghalt Borisz Jelcin

Hetvenhat éves korában tegnap Moszkva mellett dácsájában meghalt Borisz Jelcin. Az orosz Interfax hírügynökség értesülései szerint a volt elnök halálát szívroham okozta. A Kreml ezt az értesülést nem erősítette meg, annyi biztos, a politikus korábban is küzdött keringési problémákkal. Jelcin néhány évvel ezelőtt elismerte, hogy elnöksége idején ötször kapott szívrohamot. 1997-ben ezért vonult vissza részben a nyilvános tevékenységtől. Ebben az évben by-pass műtéten is átesett az orosz elnök, amit már nem lehetett a nyilvánosság elől eltitkolni. Jelcin február elsején még baráti körben ünnepelte 76. születésnapját.

Kevés olyan politikus élt a huszadik században, akinek ennyire ellentétes lenne a megítélése, mint Jelciné. „Őszinte részvétem a családjának. Nagy elnök volt, nagy politikus, nagy szolgálatot tett a hazájának, de nagy hibákat is vétett” – foglalta szavakba Jelcin kettősségét hétfőn Mihail Gorbacsov. Gordon Johndroe, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője óvatosabban fogalmazott: „Oroszország nehéz időszakában, nagy kihívások közepette vezette országát.”

Borisz Jelcin már a nyolcvanas években radikális reformokat sürgetett, szembekerülve a konzervatív kommunistákkal és Gorbacsov mérsékeltebb peresztrojkájával. Jelcin azonban elképesztően népszerű volt: az 1989-es, első szabad választásokon a moszkvai járásban a szavazatok 86 százalékát szerezte meg, hasonlóan nagy fölénnyel győzött az 1991 tavaszán tartott első közvetlen orosz elnökválasztáson is.

Borisz Nikolajevics Jelcin

1931-ben született a szverdlovszk megyei Butka városában.

1961-ben lépett be a Szovjet Kommunista Pártba (SZKP)

1976-ban a megyei pártbizottság első titkára és egyben Szverdlovszk párttitkára

1981-ben lett az SZKP központi bizottságának tagja

1989-ben a kongresszus tagja

1991-ben orosz tagköztársaság elnöke

1991 augusztusában a konzervatív kommunisták a hadsereg nagy részével puccsot kísérelnek meg Mihail Gorbacsov ellen. Jelcin kiáll Gorbacsov reformjai mellett, végül a moszkvaiak segítségével visszaveri a támadást.

1991 novemberében rendelettel betiltja az SZKP-t az orosz tagköztársaság területén

1991 december 25-én, Mihail Gorbacsov lemondása után Leonyid Kravscsuk ukrán és Sztaniszlav Szuszkevics belorusz elnökkel közösen kimondják a Szovjetunió felbomlását, és a Független Államok Közösségének (FÁK) létrehozását.

1991-től 1999-ig Oroszország elnöke

1999-ben mond le a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin javára

Népszerűsége nagy segítségére volt, mikor 1991 augusztusában a kommunista párt maradványai a hadsereg egy részével közösen puccsot kíséreltek meg Gorbacsov ellen. Jelcin bezárkózott a moszkvai képviselőház épületébe, míg a moszkvai polgárok testükkel álták el a szovjet tankok előtt az utat.

Néhány évvel később, 1993-ban éppen ő volt az, aki a kommunista többségű képviselőházat szétlövette tankjaival. Nevéhez fűződik a Szovjetunió felbomlása, a Szovjet Kommunista Párt betiltása. Ő tette lehetővé, hogy a szovjet utódállamok, köztük a balti országok elnyerjék függetlenségüket.

Oroszországban eközben példátlan nyomorral kellett szembesülnie a lakosságnak az állami vagyon elherdálása, oligarchák kezére juttatása és az elburjánzó korrupció miatt. Jelcin legendás népszerűsége elolvadt. 1996-ban újraválasztási esélyeit még szövetségesei is nullának becsülték. Jelcin azonban – az új orosz gazdasági oligarchák hathatós támogatásának köszönhetően – fölényesen győzelmet aratott.

Külföldön töretlen volt vele szemben érzett szimpátia: az ittasan csetlő-botló, nőket csipkedő, harsogóan jókedélyű orosz elnök elvarázsolta a nyugati közönséget. Hazánk is sokat köszönhet neki: ő szakított elsőként a Szovjetunió közép-európai érdekeit védelmező Brezsnyev-doktrinával, elnökként pedig a magyar országgyűlés épületében bocsánatot kért az 1956-os forradalom leveréséért.

Bírálói szerint azonban „Borisz cár” illetéktelenül sok hatalmat ragadott kezébe. Nevéhez fűződik a függetlenségét kikiáltó Csecsenföld elleni 1994-es hadjárat is. Később ő maga is megbánta az előkészítetlen katonai kaland megindítását. „Bár csak visszafordíthatnám az időt, akkor az a sok ezer férfi és asszony még mindig élne” – fogalmazott egy interjúban.

1961-ben lépett be a Szovjet Kommunista Pártba (SZKP)

1976-ban a megyei pártbizottság első titkára és egyben Szverdlovszk párttitkára

1981-ben lett az SZKP központi bizottságának tagja

1989-ben a kongresszus tagja

1991-ben orosz tagköztársaság elnöke

1991 augusztusában a konzervatív kommunisták a hadsereg nagy részével puccsot kísérelnek meg Mihail Gorbacsov ellen. Jelcin kiáll Gorbacsov reformjai mellett, végül a moszkvaiak segítségével visszaveri a támadást.

1991 novemberében rendelettel betiltja az SZKP-t az orosz tagköztársaság területén

1991 december 25-én, Mihail Gorbacsov lemondása után Leonyid Kravscsuk ukrán és Sztaniszlav Szuszkevics belorusz elnökkel közösen kimondják a Szovjetunió felbomlását, és a Független Államok Közösségének (FÁK) létrehozását.

1991-től 1999-ig Oroszország elnöke

1999-ben mond le a jelenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin javára

-->