Magnóra vették a hangunkat, és megbüntettek

A hangunkról készült felvétel személyes adat, így az adatvédelmi törvény hatálya alá tartozik. Kép- és hangfelvételt tehát a munkavállalóról a munkáltató csakis annak beleegyezésével készíthet. Ez a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda álláspontja, amelyet a Polgári Törvénykönyvre alapoz. Ha a felvételt a munkáltató az érintettek hozzájárulása nélkül készítette, törvénytelenül járt el. Személyiségi jogokat sértett meg.

Különösen nagy túlkapásnak tűnik ez egy textíliákat árusítóüzletben, ahol olvasónk dolgozik. A hangfelvételnek egy telefonos ügyfélszolgálatnál lehet létjogosultsága, de itt aligha. Sőt, még utóbbinál is közlik, hogy a beszélgetésről hangfelvétel készül. Ha ebbe nem egyezünk bele, letehetjük a kagylót. (Sok esetben egyébként a felvétel a mi érdekeinket szolgálja. Mert ha például panaszt teszünk, azt a szolgáltató elő tudja keresni.)  

A jogaikban sértett emberek tiltakozhatnak. Bírósághoz fordulhatnak, és polgári perben követelhetnek kártárítést. Jó, ha ezt közösen teszik, mert összefogással könnyebben érik el céljukat. Alakíthatnak például pertársaságot. A kártérítés lehet egyrészt nem vagyoni (a jogsérelem miatt), másrészt vagyoni jellegű. Hiszen jogtalan eljárás eredményeképpen vontak le pénzt mindannyiuk fizetéséből. Követelhetik tehát, hogy térítsék vissza nekik a munkabérükből hiányzó összeget.

Lélektani szempontból pedig az ilyesmi nem más, mint megfélemlítés. Üzenete: vigyázz, figyellek, a markomban vagy. Ez a munkavégzésre igen rossz hatással van, ami végső soron a munkáltatónak sem kedvez.