Ismét napirenden a gyűlöletbeszéd

„A zéró tolerancia elvét hirdetjük meg mindazokkal szemben, akik gondolataikkal, szavaikkal és cselekedetekkel kirekesztenek, gyűlöletet szítanak, és akik vallási, faji, származási vagy nemi alapon különbséget tesznek ember és ember, magyar és magyar között” – jelentette ki tegnap a miniszterelnök a holokauszt emléknapján a parlamentben.

Gyurcsány Ferenc beszédét 2006. október 9-e óta először hallgatta meg a Fidesz és a KDNP, elmaradt a megszokott kivonulás. A kormányfő arra kérte az Országgyűlés tagjait, hogy írjanak alá egy kiáltványt, amely zéró toleranciát hirdet a gyűlöletkeltéssel és a kirekesztéssel szemben.

„Szomorúsággal és szégyennel tölt el, hogy 1920-ban, 1938-ban, 1939-ben és 1941-ben emberi szabadságjogokat eltipró, a  méltóságot nem tiszteletben tartó, a polgári jogegyenlőséget sértő törvények születtek a parlamentben. Soha többé” – hangoztatta Szili Katalin házelnök, miután a képviselők egyperces néma felállással emlékeztek a holokauszt áldozataira. 1944-ben április 16-án állították fel az első gettót a Kárpátalján.

Bárándy Gergely, szocialista képviselő tegnap egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésben, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná a gyalázkodást. Azaz azt a magatartást, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja. Az az újság, az az elektronikus médium, amelyik ilyen kijelentéseket terjeszt, leír, publikál, ugyanúgy büntetendő lesz.

„A holokauszt nem olyan esemény, amire ünnepi alkalmakkor, évente egyszer kell emlékezni, hanem olyasmi, amire minden európai embernek folyamatosan emlékeznie kell” – mondta Sólyom László államfő a Páva utcai holokausztközpontban tett látogatásakor.