Fegyverrel kell majd küzdenünk az ivóvízért

Késhegyig menő viták után pénteken mégis nyilvánosságra hozták az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentését a globális felmelegedés következményeiről. Bár a szöveget az Egyesült Államok és Kína nyomására sokban finomították, a szervezet következtetései így is riasztóak.

A jelentés szerint 2080-ra a Föld lakosságának mintegy negyede - több mint kétmilliárd ember szenvedni fog az ivóvíz hiányaitól. Százmilliókat fenyeget majd az éhhalál, a természeti katasztrófák, áradások viharok és hőhullámok pedig lényegesen gyakrabban és sokkal erőteljesebben jelentkeznek majd. A Föld élővilágának csaknem egyharmadát fenyegeti kipusztulással a felmelegedés. A változások ráadásul éppen a világ legszegényebb országait érintik majd a legjobban.

Európát ugyan egyelőre nem fenyegeti éhínség, azonban a jelentés kitér arra is, hogy kontinensünk országainak is szembe kell néznie a klímaváltozás okozta katasztrófákkal. A tengerparti régiókat – elsősorban Dániát, Hollandiát és Észak-Németországot, az emelkedő tengerszint okozta áradások fenyegetik, a mediterrán országokat a pusztító hőhullámok, Közép-Európában pedig részben szárazság és ivóvízhiány, részben pedig a hirtelen jövő hatalmas áradások jelentenek veszélyt.

A jelentés szerint Magyarország a klímaváltozás hatásai szempontjából az átlagosnál fokozottabban kitett államok közé tartozik. Hazánkban ugyanis a globális felmelegedés üteménél a magyarországi átlaghőmérséklet emelkedése majdnem másfélszer gyorsabb. A korábban felröppent rémhírekkel ellentétben a Duna kiszáradásától ugyan nem kell tartanunk, de a folyó vízhozama mindenképpen csökkenni fog. A Duna vízgyűjtőterületén ugyanis kevesebb lesz a csapadék és az alpesi gleccserek eltűnésével az ezekből érkező vízre sem számíthatunk.

Ugyanakkor fel kell készülnünk arra is, hogy a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék árvizeket okoz nem csak a Dunán és a Tiszán, hanem kisebb folyóvizeinken is. öröm az ürömben, hogy a fütési költségek jelentősen csökkennek majd: a jelentés Kárpát-medencére vonatkozó része szerint az évi átlaghőmérséklet 2,5 fokkal emelkedni fog, jelentősen lerövidül a fűtési szezon, hosszabb lesz viszont a mezőgazdaságban az idény. Katasztrófát okozhat azonban természeti kincseinkben a felmelegedés: víz nélkül maradhat a Szigetköz, súlyos aszályok sújthatják az Alföldet és gondokra lehet számítani a Dráva mentének értékes folyómenti szakaszain is.