Fájó kudarc: egyetlen voksot sem kaptunk

Harmadszorra sem sikerült. Magyarország harmadszor futott neki az Európa-bajnokság rendezési jogáért. Először az 2004-esért, amelyre Ausztriával közösen pályázott, és amelyet Portugália nyert meg, aztán másodjára önállóan a 2008-asért, amelyet aztán Ausztria és Svájc hódított el, és most a 2012-esért Horvátországgal közösen, amelyet Lengyelország és Ukrajna kapott meg.

Bár a korábbi alkalmakkor nem hozta nyilvánosságra az európai szövetség (UEFA) a szavazati arányokat, az informális csatornákon az derült ki, hogy mindkétszer a második helyen végzett a magyar pályázat. Az UEFA végrehajtó bizottságának cardiffi tanácskozása által hozott döntés ezúttal nem volt titkos: már az első körben mindent elrendezett a 12 szavazásra jogosult tag: a lengyel-ukránra nyolcan, az olaszra négyen voksoltak. Ez azért fájó kudarc, hiszen a magyar illetékésesek korábban minimum hat támogatóról számoltak be.

S hogy mi szólt a győztes mellett, a másik kettő ellen? Nehéz kideríteni. A szavazás előtt nagyon sokan a magyar-horvát anyagot tartották a legerősebbnek, hiszen 13444 oldalas dokumentumot adtunk be, míg a riválisok ezt elintézték néhány oldalas dossziéval. Nagy a gyanú, hogy inkább az inkább az üzleti szempontok, és a hangsúlyos sportdiplomácia döntött.

Azt a januárban hivatalba lépett új UEFA-elnök, Michel Platini is többször hangoztatta, a szervezetnek nyitnia kell Kelet-Európa felé, tehát itt már adva volt, hogy vagy a magyar-horvát vagy a lengyel-ukrán fél rendezheti az Eb-t. Az üzlet fontosságát éppen Michal Listkiewicz, a lengyel futballszövetség elnöke fogalmazta meg még kedden, a végső prezentációk és a döntéshozatal előtt.

– Úgy vélem, az UEFA ezúttal sem támogatja a magyar-horvát kandidálást, mert annak modellje megegyezik az osztrák-svájci Európa-bajnokság szisztémájával. Két, pici közép-európai országról lenne szó, s ez gazdasági szempontból nem igazán kedvező. Ha minden ukrán és lengyel ember elfogyaszt egy-egy hamburgert, akkor 85 millió fogy el, míg a másik két országban csak 15 milliót ennének meg. (Olaszországban is 58 milliós piac lett volna – a szerk.)

Gyurcsány: a Puskás stadiont fel kell újítani!

- Nagyon jó pályázati anyagot készítettünk, ezért én bátorítanék mindenkit, hogy ne adjuk fel - nyilatkozott az MTI-nek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy Magyarország harmadszor pályázott, de egyetlen stadionja sincs készen, amely alkalmas lenne akár csak egy BL-csoportmérkőzés megrendezésére, azt felelte, hogy a Puskás Ferenc Stadion átépítését és felújítását mindenképpen végig kell vinni. Gyurcsány egyelőre nem tudta megmondani, hogy az Európa-bajnoksággal összefüggésben tervezett fejlesztések - nemzetközi repülőtér, autópályák, szállodák építése - hány százaléka valósulhat meg.

És akkor még ott van a két állammal szomszédos Oroszország, ahol szintén vevők a jó futballra. Azt tudni kell, hogy az esemény marketingbevételei – hirdetőktől, ajándéktárgy-kereskedelemből, stb. befolyó pénz – felett az UEFA rendelkezik, s neki sem mindegy, hogy mennyit szakít belőle. Ugyanis a Bajnokok Ligája mellett az Eb a másik fő bevételi forrás.

Az persze más lapra tartozik, hogy már napokkal a végső döntés előtt elterjedt az a pletyka, hogy úgyis a lengyelek és az ukránok nyernek, mert az UEFA végrehajtó bizottságának tagja, az ukrán szövetség elnöke, mellesleg Ukrajna leggazdagabb embere, Hrihorij Szurkisz nem csak csak szavakkal érvelt, lobbizott maguk mellett, hanem némi pénzzel, értékes ajándékokkal is. De ő legalább ott van a tűz közelében, viszont sem a magyarok, sem a horvátok nem adnak évek óta egyetlen embert sem az UEFA „kormányába". Ennyit a sportdiplomáciáról.

A lengyel-ukrán delegáció örömében tombolt Cardiffban, viszont a magyar-horvát küldöttséget megrázta Michel Platini ítélethirdetése. Gyárfás Tamás, a magyar pályázati bizottság vezetője az MTI tudósítója szerint elsírta magát.

– A legjobb nyert, mert mindig a legjobb győz. Úgy érzem, amit lehetett, azt megtettük a  győzelemért, a prezentáción mindenki a maximumot nyújtotta - mondta könnyeivel küszködve, majd sietve távozott.

– Ha nem nyerünk, az azt jelenti, hogy nem voltunk elég jók, tehát lehetett volna jobb anyagot is készíteni – elemezte a kudarc lehetséges okait Kisteleki István MLSZ-elnök. – Borzasztóan csalódott vagyok. Nem tudom, hogy pályázunk-e a 2016-os Eb-re. Sok szempontot figyelembe kell venni a döntés meghozatalánál, azt is mérlegelni kell, hogy mekkora lehet az esélyünk egy lengyel-ukrán közös Eb után."

Azt azért nem árt jó előre leszögezni, hogy felesleges rendezési álmokat kergetni. Mivel az UEFA eleget tett a keleti térség óhajának, jó ideig, úgy 8-12 évig nem fog ennek a régiónak Eb-t adni. A következő tornákra a korábban elbukott Spanyolország, vagy a most elvérzett Olaszország, esetleg Anglia vagy Franciaország jöhet szóba.

Ha Kelet megint aktuális lesz, úgy Oroszország lehet az abszolút favorit. Tehát negyedszerre sem fog összejönni...