Alkotmányos jog a vasút?

„Függessze fel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a vasúti mellékvonalak megszüntetését, illetve a szolgáltatások színvonalának csökkentését” – indítványozta tegnap az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a kormánynak. Lenkovics Barnabás vizsgálata megállapította, hogy a gazdasági tárca lépései sértenék az Alkotmányban deklarált jogokat a közlekedési szabadsághoz (szabad mozgáshoz), s diszkriminációt idézne elő.

A döntések meghozatalával pedig az állampolgárok mellőzésével megsértették a demokratikus jogállam követelményeit és az emberi  méltóság alapjogát is. Az ombudsman Kóka János szakminiszternek és a MÁV vezérigazgatójának több kérdést is feltett az intézkedésekre  vonatkozóan, ezekre azonban a kért időben nem érkeztek meg a válaszok, így alkotmányos jogkörét e válaszok hiányában kellett gyakorolnia.

Még nem derült ki a nyilvánosság számára, hogy a minisztérium legutóbbi vezetői ülésén hogyan döntött a MÁV-ról. A Magyar Államvasutak ugyanis öt koncepciót vázolt fel, hogy az államtól kapott 88 milliárdból, milyen körülmények között tudná a személyszállítást ellátni, miután a Pénzügyminisztérium és a GKM az óriási veszteséget termelő MÁV-ot igyekszik megregulázni.

Az A variáció szerint az összes mellékvonalat felszámolnák, a fővonalakon 30 százalékkal kevesebb vonat indulna. A B verzióban szintén nem számolnak a mellékvonalakkal, a fővonalakon 20 százalékos leépítés lenne, törölnék a távolsági gyorsvonatokat, a szerelvények kétóránként indulnának. A C variánsban semmilyen reformlépés nem történne.
A D változatban a Dunától keletre ütemes, utasbarát menetrendet vezetne be, míg nyugatra utasbarát, kínálati menetrend lenne. Az E lehetőség szerint minden szárnyvonalat felszámolnának, a több vonalon minden maradna a régiben, de így kellene még a büdzsétől 28 milliárd forint.