Vége a Barátságnak

„Magyarországot nem fenyegeti az olajexport leállítása miatt kialakult válság” – jelentette ki Kóka János gazdasági miniszter hétfő esti sajtótájékoztatóján. Lapzártánk idején már nem érkezett nyersolaj Magyarországra, de a politikus szerint hazánk készletei kilencven napra elegendőek. Ezenkívül Horvátország irányából, az Adria-vezetéken tíz napon belül importálhatunk nyersolajat. „A benzinárakat semmiképpen nem kell emelnünk a válság miatt” – mondta a miniszter.

A válságot az robbantotta ki, hogy hétfőre virradóra Minszk leállította a Fehéroroszországon keresztül haladó orosz kőolajszállítmányokat, ezzel egész Nyugat-Európa ellátása veszélybe került. A vita előzménye: Oroszország az új évben tonnánként 180 dolláros exportvámot vetett ki a Fehéroroszországba irányuló, évi húszmillió tonnányi olajszállításaira is. Válaszul Fehéroroszország tonnánként 45 dolláros tranzitdíjjal sújtotta a területén áthaladó Barátság vezetéken Európába áramló évi 70 millió tonnányi orosz olajat. Ez a tranzitdíj valamivel több mint 10 százalékkal emelné a Druzsbán át áramló olaj költségét.

Délután a Külügyminisztériumba bekérették Beloruszia és Oroszország budapesti nagyköveteit. „A magyar diplomácia sürgős magyarázatot kért arra: miként fordulhatott elő, hogy január 7-én már akadozott, hétfő kora estére azonban teljesen leállt a kőolaj Magyarországra irányuló szállítása a Barátság (Druzsba) kőolajvezetéken” – mondta Horváthné Fekszi Márta. A külügyi államtitkár jelezte, hogy a magyar kormány Minszk és Moszkva sürgős válaszát várja arról, mikor indulnak újra a szállítások és a két fél milyen biztosítékokat tud adni arra, hogy a jövőben nem fordul elő ilyen fennakadás.

A külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kíván beleavatkozni Fehéroroszország és Oroszország energetikai-pénzügyi vitájába, de a nemzetközi üzleti normák alapján elvárja, hogy megkapja az érvényes szállítási szerződésekben foglaltak szerint megrendelt kőolaj teljes mennyiségét. Ezenkívül 24 órán belül érdemi választ követelt a külügy a fehérorosz, illetve az orosz kormánytól.

2006-ban Ukrajna csapolta meg a gázt

Egy évvel ezelőtt szinte kísértetiesen hasonló módon állt le az orosz gázexport, azzal a különbséggel, hogy Moszkva akkor Ukrajnával rúgta össze a port. Kijev ugyanis nem volt hajlandó megfizetni azt a 230 dolláros ezer köbméterenkénti árat a földgázért, amelyet az orosz óriáscég, a Gazprom kért. Oroszország válaszul leállította az Ukrajna felé irányuló gázszolgáltatást, mire az ukránok az Európába, így Magyarországra irányuló szállítmányokat csapolták meg. A felek végül a felháborodott európai országok nyomására megegyeztek a 95 dolláros árban, – egy héttel később – a gázszállítás visszaállt.