Változtatnak-e a kiváltságokon?

Szinte minden évben felháborodást kelt a parlamenti képviselők költségtérítésére kiadott milliárdos nagyságrendű közpénz, de még sohasem kavart ekkora botrányt, mint az idén. Nemcsak a négy év alatt elköltött ötmilliárd forint miatt, de azért is, mivel a költségekről még számlát sem kell adniuk a kiváltságos politikusoknak.

A pártok az első napokban szemérmesen hallgattak, sőt, egyes politikusokból a sértődöttség és az értetlenség látszott. Pár napos késéssel kezdték el csupán megmagyarázni a költségtérítés rendszerét a pártok, s még később kezdik felvetni, hogy változtatni kellene a rendszeren.

„Egyeztetést kezdeményez a parlamenti frakciók között az országgyűlési képviselők költségtérítési rendszerének megváltoztatásáról az MSZP Országos Választmánya” – jelentette be szombaton Simon Gábor. A választmány elnöke kijelentette: a testület támogatja, hogy változzon a honatyák költségtérítésének eddigi gyakorlata.

Pénteken Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben megbeszélést tartott az öt párt képviselőivel a költségtérítések ügyében is. Az egyeztetés után a honatyák szemérmesen hallgattak, Szilire hárították a magyarázkodást. A magára maradt házelnök kijelentette, hogy a képviselők díjazásáról a sajtóban megjelent cikkek rombolják a parlament tekintélyét, ezért egyeztetni fog a pártelnökökkel arról, hogy újra számlával kelljen igazolni a költségek elszámolását.

A képviselőknek járó, mintegy 350 ezer forintos átalány jogosságát azzal indokolta a szocialista politikus, hogy azt nemcsak benzinre, hanem mindenféle másra is költik. Szili hangsúlyozta, a képviselők költségtérítésének rendszere egész Európában így működik, és az összeget tekintve Magyarország az alsó harmadba tartozik.

A parlamenti képviselők díjazása pedig magasabb ugyan a minisztériumi osztályvezetőkénél, de nem éri el a főosztályvezetők fizetését. A házelnök – aki 1 millió 435 ezer forintos alapdíján kívül négy év alatt 13,6 millió forintot vett fel költségtérítésként – arra emlékeztetett, hogy tavaly csökkentették a  képviselők kiváltságait, és differenciálttá tették az utazási költségek elszámolását, a rendszer pedig átláthatóbb és egyszerűbb lett.

Gusztos Péter SZDSZ-es politikus az összeférhetetlenségi szabályok drasztikus szigorításával kizárólagos főállássá tenné a parlamenti képviselőséget módosító indítványában, s ezt Szili sem tartaná elképzelhetetlennek. Gusztos szerint „ez egy jellegzetes magyaros „adóelkerülős” technika: adómentes juttatásként kapnak pénzt a képviselők, mert nem mertek nyílt színen felvállalni egy önmaguknak megszavazott radikális fizetésemelést.

A fideszes Lázár János korábban úgy nyilatkozott, hogy minden olyan kezdeményezést támogat, „ami az ország javát szolgálja gazdasági értelemben, így azokat a kezdeményezéseket, amelyek a költségtérítés csökkentését lehetővé teszik”. A hódmezővásárhelyi polgármester lett egyébként a parlamenti rekorder, 18,2 millió forinttal, melynek felvételét jogosnak nevezte. Ilyen nagyságrendű összeg egyébként nem páratlan, hiszen 102 olyan képviselő van, aki több mint 17 millió forintot kapott az elmúlt négy évben.

A parlamenti képviselők költségtérítése egy általányösszegből és egy szállásköltség-térítésből áll. Az átalányból – havi átlaga 242 ezer forint – fizetik a benzinpénzt, a választókörzeti iroda fenntartását, a mobiltelefon-számlát, de költhetnek reprezentációra is. A külföldi utak térítésére külön keret van. Júniusban a honatyák lemondtak az ingyenes vonat- és autóbusz közlekedésről.

A fővárosban élő képviselők számolhatják el a legkevesebb pénzt, ami nettó 154 ezer forintra rúghat. Ebből az összegből több mint 6000 kilométert lehet autózni. Akik több mint 250 kilométerre laknak Budapesttől, azoknak már 353 ezer forint jár havonta. Szállásköltségre minden hónapban 110 ezer 400 forintot kapnak a honatyák, az alkalmazotti költségtérítésért pedig 132 ezer 480 forintot.