Újévi változások az egészségügyben

Az extrém sportok miatt szükségessé váló ellátások január elsejétől kikerültek a biztosítási csomagból. Ez azt jelenti, hogy ha valaki vízisíelés, vadvízi evezés, hegymászás, vagy barlangászás közben sérül meg, az életmentő beavatkozáson felül fizetnie kell az egészségügyi ellátásáért. Részleges térítési díjat kell fizetni a külső nemi jellegek átoperáltatásáért, a kábítószereseknek a detoxikálásért, a hivatásos sportolóknak a sportegészségügyi vizsgálatokért.

Az egészségügyi reformok közül elsőként a gyógyszer-gazdaságossági törvényeket fogadta el a parlament még novemberben, a képviselők a minimális térítési díjról is döntöttek. Azaz arról, hogy az eddig ingyenes – azaz a biztosító által 100 százalékban támogatott – készítményekért január 15-től 300 forintot kell fizetnünk a patikákban. „Az összegnek kisebb a jelentősége, mint a fizetés tényének – mondta tegnap Molnár Lajos egészségügyi miniszter egy reggeli műsorban – Tíz, húsz vagy százezer forintos gyógyszer után is 300 forintot kell állnia a betegnek, de a befizetés nyilvántartása szükséges az indokolatlen fogyasztás visszaszorításához”.

Hogy ez konkrétan mit jelent? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai alapján gyógyszerre tavaly annyi pénz ment el, mint egészségügyi ellátásra összesen. A tavaly kiállított több mint 200 millió recept több mint felén „ingyenes” gyógyszert rendeltek, ezekért egyébként az OEP többet fizetett, mint a vénnyel kiváltható készítményekért. Ezért idén már alaposabban ellenőrzik az orvosok receptfelírási szokásait is, azaz vizsgálják, milyen arányban ajánlanak pácienseiknek nagyon drága készítményeket. Ha egy orvos sorozatosan megszegi a gazdaságos gyógyszerrendelés szabályait, azt először csak figyelmeztetik, később azonban „pénzügyi következményekre” is számíthatnak.

Az orvosságok támogatása január 16-tól csökken: az eddig 90, 70, 50 százalékos támogatási kulcsokat 85, 55, 25 százalékra mérséklik. Az OEP ezzel mintegy 40 milliárd forintot spórol, mely összeget a betegeknek kell állniuk. A cukorbetegek, a magas vérnyomásban és szívritmus-zavarban szenvedők bizonyos gyógyszereinél a támogatási mérték nem változik, az antibiotikumokért és egyes fájdalomcsillapítókért viszont többet kell majd fizetnünk.

A patikaliberalizáció lehetővé teszi, hogy több száz, nem receptköteles készítményt megvásárolhassunk gyógyszertáron kívül is: egyes láz- és fájdalomcsillapítókat, orr- és szemcseppet, vitaminokat, savlekötőket, hashajtókat, köptetőket, gyulladáscsökkentőket, aranyér helyi kezelésére alkalmas szereket, valamint gombásodás elleni készítményeket. A gyakorlatban leghamarabb márciusban emelhetjük le a gyógyszeresdobozokat a benzinkutak és drogériák, szupermarketek polcairól.

A háziorvosnál és a szakrendelőben 300 forintos vizitdíjat, a kórházban pedig napidíjat kell majd fizetni február 15-től. A szaktárca tervei szerint még az év első felében kialakul a négyszintű ellátórendszer. Az egészségügyi piramis csúcsán a súlyponti, majd a területi kórházak állnak, középen a járóbeteg-szakrendelők helyezkednek el, a bázist pedig a háziorvosok alkotják. Áprilisig az aktív kórházi ágyak száma 60 ezerről 44 ezerre csökken, a krónikus ápolási, valamint a rehabilitációs férőhelyek száma pedig 20 ezerről 27 ezerre nő. Elkezdi munkáját az Egészségbiztosítási Felügyelet is.

Olcsó gyógyszernek híg a leve?

„Nem látjuk szakmailag megalapozottnak a gyógyszertámogatási kulcsok csökkentését” – mondta lapunknak a gyógyszerészkamara alelnöke, aki szerint a spórolás a minisztérium célja. Hávelné Szatmári Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy bár a generikus készítmények hatóanyaga ugyanaz, mint egy drágább gyógyszeré, a törzskönyvezés során 20 százalékkal eltérhet a felszívódás a két készítmény között. Az esetek 10-20 százalékában előfordul, hogy a helyettesítő készítmény nem hatásos a betegnél, laktózérzékenyek pedig nem használhatnak olyan generikus szert, amelynek a vivőanyaga tejcukor-tartalmú.