Történelmi mélyponton a politikusok népszerűsége

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A köztársasági elnök már csak a harmadik legnépszerűbb politikus – fotó: Kallus György
[/caption]Sólyom László az őt ismerők mindössze 48 százalékának szimpátiáját bírja, amely elődeihez mérten hihetetlenül alacsony. Göncz Árpád és Mádl Ferenc egykori indexei 20-30 ponttal haladták meg az államfő mostani a népszerűségét, s a legfőbb közjogi méltóságot ketten is megelőzik a Szonda Ipsos készítette népszerűségi listán. „Sólyom Lászlót immár az emberek sem elsősorban államfőnek, mint politikusnak tartják, akinek önálló programja van, politikai töltetű beszédeket tart” – mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. „A népszerűségi listát olyan személyek szokták vezetni, akik nem osztják meg a közvéleményt, Sólyom László azonban nem ilyen közéleti szereplő. Bár kétségtelen, a közjogi méltóságnak kijáró tisztelet megmutatkozik harmadik helyében.”

A listát szintén egy közjogi méltóság vezeti, de az Országgyűlés elnöke sem ért el a listán 50 pontnál többet. - Szili Katalin első helyét azonban nem csak hivatala indokolja – állítja Juhász Attila. - Ő az, akit baloldali politikusként a jobboldali szavazók is elfogadnak, hiszen vallásos és gyakran felszólal nemzeti ügyekben.” Az elemző szerint Göncz Kinga negyedik helye is nagyban köszönhető külügyminiszteri posztjának. De akárcsak a többi kormánytagnak, neki is jelentősen esett a népszerűsége, ugyanis ha a kormányfő komolyabb szimpátia-esést szenved, azt a tárcavezetők is megsínylik. Márpedig Gyurcsány Ferenccel rokonszenvezők aránya a májusi 54-ről 36 pontig süllyedt.

Bár a kormánypártiak 6-10 százalékos veszteséget szenvedtek, ebből az ellenzéknek nem sikerült profitálnia. „Nincs automatikus átvándorlás” – véli az elemző. „Fontos, hogyan politizál az ellenzék, márpedig a Fidesz nem nyújt alternatív programot.” Ellentmondás érződik azonban a kisebbik kormánypárt támogatottsága és vezetőjének népszerűsége között. Kuncze Gábor az ötödik helyen áll, az SZDSZ azonban folyton a parlamentbe kerülési öt százalékos küszöbön táncol. „A liberális párt elfogadottsága azért alacsony, mert a választásokon beígért adócsökkenést a párthoz kapcsolják a szavazók, azonban az új kormányzati politika a terhek növekedését hozta. Dávid Ibolya személyének elfogadottsága – második helyen áll - azonban a pártnak is érzékelhető támogatást hozott az elmúlt hónapokban.”

A TÁRKI felmérése szerint az elmúlt hat évben nem csak a politikai szereplők, hanem a kormány iránti bizalom is csökkent. 2000-ben még csak minden negyedik ember nem bízott a kormányban, addig arányuk tavaly már 33 százalékra emelkedett. A kabinetben immáron a lakosság kevesebb, mint egytizede bízik meg teljes mértékben. „Ilyen mértékű népszerűségi deficit komolyan megnehezíti a kormány dolgát” – mondja Juhász Attila. „Idén is lesznek tiltakozások, talán sztrájkok is, amelyek miatt a kabinetnek valószínűleg kompromisszumokat kell kötnie. Ezen nyomásgyakorlások talán olyan mértékűek is lehetnek, hogy azok a konvergencia felborulásával járhatnak.”

A tavalyi év azt mutatta, hogy a népszerűségi indexek változása szinte megjósolhatatlan, hiszen fél év alatt a kormányfő a legmagasabb elismertségi szintjéről eddigi mélypontjára zuhant. A szakértő szerint azonban nagy valószínűség szerint az elkövetkező egy évben jelentősen nem nyerik vissza megtépázott tekintélyüket a politikusok.

Stumpf: Orbánnak változtatnia kell

Jelenleg stabilnak tartja Orbán Viktor helyzetét pártján belül Stumpf István. A Századvég Alapítvány elnöke azonban úgy látja, a jövőben változtatnia kell a Fidesz elnökének azon politikáján, amelyet a kormány és Gyurcsány Ferenc ellen fenntartandó háború állapot jellemzett. Ha ugyanis az ellenzéki vezér csak ezt az alternatívát képes hordozni, akkor nem tudja stabilizálni a helyzetét, függetlenül attól, hogy megválasztják-e újra elnöknek vagy nem. Az Orbán-kabinet egykori kancelláriaminisztere nem számít arra, hogy a megélhetési gondok vagy a népszavazás hatására megbukik a kormány.