Még mindig virágzik az etnobiznisz Magyarországon

Több visszaélést is nyilvánosságra hozott tegnap a 2006-os kisebbségi önkormányzati választásokról szóló jelentésében Kaltenbach Jenő. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint számos hiányosság következményeként 122 olyan településen kitűzték, és 119 településen meg is tartották a választást, ahol a 2001-es népszámlálás során senki vagy legfeljebb hárman vallották magukat az adott kisebbséghez tartozónak.

Így annak ellenére alakulhatott Komlón ukrán kisebbségi önkormányzat, hogy az Országos Ukrán Önkormányzat szerint a baranyai városban nem él ukrán közösség. Esztergomban négy szavazó választotta meg az öt fős ruszin kisebbségi önkormányzatot, de Mezőkövesden is ugyanilyen körülmények között született meg az örmény helyhatóság.

„Hibás döntés volt a választási irodákra bízni a kisebbségi választói jegyzék összeállítását, mert a jegyzők nem tudtak érdemben fellépni azokkal szemben, akik nyilvánvalóan a visszaélés szándékával kérték felvételüket” – mondta Kaltenbach Jenő. A kisebbségi ombudsman szerint abszurd, hogy amíg a választás kitűzésének az a feltétele, hogy legalább 30 fő szerepeljen a választói jegyzékben – sokan pénzért cserébe regisztrálták magukat –, addig maga a választás már akkor is eredményes, ha legalább egy választópolgár mind az 5 jelöltre lead egy-egy szavazatot.

Az országgyűlési biztos ezért azzal a jogalkotási javaslattal fordult az önkormányzati és területfejlesztési, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, miszerint a szükséges szavazatszám felemelésével, illetve a névjegyzék titkosságának feloldásával szűrjék ki a visszaélőket.

Ugyanakkor pozitívum, hogy Hajdú-Bihar megyében a szerb, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig a szlovén álönkormányzatok nem tudtak megalakulni. A hazai ruszinság azonban meglepő módon az eddigi öt megye helyett már kilenc megyében – így Fejérben is – képviselteti magát.