Lebukott varsói kapcsolat

Két nappal azután, hogy hivatalosan is átvette a tisztséget – és beismerte ügynökmúltját, – lemondott Varsó frissiben kinevezett érseke, Stanislaw Wielgus. A délelőtt tizenegy órára összehívott mise helyett ezután hálaadó (Te Deum) szertartást celebrált a sokat támadott püspök. A szertartást, amelyen részt vett Lech Kaczynski lengyel államfő és felesége is, azonban gyakran megzavarták a püspök hívei. A hívek közül többen bekiáltották: „Ne! Maradj velünk”. Más csoportok meg azt kezdték kiáltozni, hogy „Szégyen, gyalázat!”. A papoknak kellett csendre inteniük a megjelenteket.

A főszékesegyház előtti utcán a tömeg egy része az ügynökmúltat lelplező újságírókat kezdte becsmérelni. Lökdösődés támadt, megtámadták a legnagyobb lengyel napilapnak, a Gazeta Wyborczának a fotósát. A tömeg csak akkor csendesedett el, amikor felolvasták a lemondásról szóló vatikáni közleményt.

A 67 éves Wielgus pénteken, hivatalba lépésének napján nyilvánosan beismerte, hogy a kommunista rendszer idején a lengyel titkosszolgálat (SB) informátora volt, miután ezt megállapította a múltját vizsgáló lengyel különleges püspöki bizottság. A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a főpapot már 1967-ben beszervezte a titkosrendőrség, amikor még a lublini katolikus egyetem filozófia szakos hallgatója volt. Az SB aktáiban „Grey”, „Adam”, illetve „Adam Wysocki” néven szerepelt.

A püspök kezdetben tagadta a vádakat, majd kénytelen volt beismerni, hogy 1978-ban együttműködési megállapodást írt alá a belbiztonsági szervekkel cserébe azért, hogy az NSZK-ba mehessen folytatni tanulmányait, de azt állította, hogy soha senkit nem jelentett fel és nem okozott kárt senkinek. Ennek a ténynek azonban ellentmond, hogy a püspök egykor még különleges ügynöki kiképzést is kapott. A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint egyáltalán nem kísérelt meg kitérni a kommunista titkosszolgálatoknak elvégzendő feladatok elől.

A beismerés nagy megdöbbenést keltett Lengyelországban, a szombati kommentárok a befolyásos lengyel katolikus egyház példa nélküli válságáról beszéltek, és többségük külön kifogásolta, hogy Wielgus csak azután vallotta be kollaboráns múltját, miután hivatalosan átvette a varsói érsekséget. Az első vasárnapi lengyel kommentárok a Vatikán nyomásgyakorlásaként értékelték az érsek lemondását. Adam Boniecki atya, a Tygodnik Powszechny című katolikus folyóirat főszerkesztője azonban „jó döntésnek” nevezte Wielgus lépését. „Nem tudom elképzelni, hogyan tudta volna irányítani az érsekséget ezzel a teherrel” – nyilatkozta.

A lengyel katolikus egyház, amely a kommunista rendszer elleni harc egyik legfőbb bástyájának számított 40 éven át, az 1989-es rendszerváltás után 17 évig hallgatott a totalitárius hatalommal való viszonyáról. A történészek szerint a klérus gyakran kényszerült az SB-vel való kapcsolattartásra, de tagjainak több mint 10 százaléka a titkosrendőrség informátorává is vált. Csupán tavaly kezdődött meg a nyilvános vita a lengyel papság kollaborációjáról, és ez vádaskodások egész sorát indította el az egyházon belül. Magának a pápának kellett májusi lengyelországi látogatása során önmérsékletre felszólítani a lengyel egyházi vezetőket.

Ungváry Krisztián történész szerint Kiss-Rigó László címzetes püspök, Szendi József nyugállományú érsek, Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, Seregély István egri érsek és Mayer Mihály pécsi püspök is kapcsolatban állt a titkosrendőrséggel. korábban hasonló híresztelések felröppentek Paskai László bíboros, volt esztergomi prímásról is.

Ungváry Krisztián történész szerint Kiss-Rigó László címzetes püspök, Szendi József nyugállományú érsek, Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, Seregély István egri érsek és Mayer Mihály pécsi püspök is kapcsolatban állt a titkosrendőrséggel. korábban hasonló híresztelések felröppentek Paskai László bíboros, volt esztergomi prímásról is. A 67 éves Wielgus pénteken, hivatalba lépésének napján ismerte be ügynökmúltját -->