Ki minősülhet zavargónak?

Két ügyben eddig összesen öt olyan személy ellen szűntette meg az eljárást a jogerős bírósági döntés, akiket rövid időre az október 23-i zavargások idején vettek őrizetbe, amiért a rendőrségi felszólítás ellenére sem hagyták el a tüntetés helyszínét. Ellenük gyülekezési jog megsértése miatt indult eljárás, első fokon pedig ki is mondta a bűnösségüket a bíróság. Az érintetteket négy nap elzárásta ítélték.

A jogerős másodfokú döntések szerint ugyanakkor tévedett az elsőfokú bíró amikor rendzavarásért elmarasztalta és megbüntette az előállítottakat. Az indokolása szerint a gyülekezési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melynek gyakorlását a Magyar Köztársaság elismeri és biztosítja. E jog előzetes bejelentés nélküli gyakorlása a jogerős döntés írásos indoklása szerint bár nem jogszerű, nem minősíthető sem bűncselekménynek, sem pedig szabálysértésnek.

A bíróság szerint nem lehet úgy értelmezni a jogszabályokat, hogy a legkisebb vétket is a legsúlyosabban büntessék. A bíróság a későbbiekben rámutat: aki elmegy egy be nem jelentett demonstrációra, puszta ott létével még semmiféle jogsértést nem követ el. Egyébként ez az álláspont annak tükrében is érdekes, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szeptemberben olyan közleményt adott ki: puszta jelenléttel is a pszichikai bűnsegély bűncselekményét valósítja meg az is aki szemlélőként vesz részt egy be nem jelentett tüntetésen.

A bíróság megállapította az is, az érintettek cselekedeteinek megítélésekor figyelembe kell venni, hogy az engedetlenség – vagyis ha valaki felszólításra sem hagyja el az adott területet – önmagában soha nem büntetendő, kivéve, ha az a rendőrt más irányú, a közrend és a közbiztonság érdekében teendő intézkedésében akadályozza”.

A felmentettek közül többen azt közölték, fejenként másfél milliós kártérítésre perelik be a rendőrséget.

Ugyancsak kudarccal végződött  szeptember 21-én kora hajnalban Budapesten őrizetbe vett és összevert Kruchina fivérek, Károly és Vince elleni rendőrségi eljárás. Őket csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével gyanúsították. Négy rendőri tanúvallomás szerint közvetlenül elfogásuk előtt Kruchina Vince egy sörösüveget, Kruchina Károly pedig egy kődarabot hajított a bevetési csoport tagjai felé. Csakhogy ezt az amerikai AP hírügynökség két fotóriporteres is tanúként cáfolta. A Budapesti Nyomozó Ügyészség pedig az utóbbiak állítását találta megalapozottnak, így megszüntette a nyomozást.

Az október 23-i rendőrségi fellépés miatt eddig mintegy 180 esetben indítottak nyomozást a rendőrök ellen lakossági feljelentés alapján. Ugyanakkor az ügyekben hónapok óta egyetlen rendőrt sem sikerült azonosítani. Civilek ellen mindössze 120 eljárás indult, vagyis jóval kevesebb, mint a rendőrök ellen.

Inkasszót vetettek ki a rendőrség számlájára

A Legfelsőbb Bírósághoz fordul a Budapesti Rendőr-főkapitányság, miután a Lelkiismeret 88 csoport tagjai inkasszóval leemelte a javukra megítélt több mint 3 milliós kártérítést. A bíróság szerint a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel a  szervezet egyik korábbi tüntetését és tagjait jogtalanul állították elő. Gaudi-Nagy Tamás, a sértettek jogi képviselője elmondta: azért kellett inkasszóval leemelniük a rendőrség számlájáról a pénzt, mert a rendőrség nem fizette ki önként a jogerősen megítélt összeget.