Felvételek százai készülnek rólunk

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A rendőrségi törvény szerint a térfigyelő kameráknak mindenki számára jól láthatóaknak kell lenniük - fotó: Lehoczky Péter
[/caption]A 2005-ös londoni terrorcselekmények kapcsán derült ki: egy átlagos, a brit fővárosban élő polgárról egy átlagos napján akár háromszáz felvétel is készülhet utcán, boltban, bankban, üzletekben. Hogy Budapesten mi a helyzet, arról legfeljebb ha becslések születhetnek, ám tény: egy uniós tanulmány szerint Európában éppen a magyar fővárosban növekszik leginkább a zárt láncú kamerás rendszerek száma. A civil érdekvédők a Nagy Testvér – egyébiránt javarészt csak az alapjogokat csorbító, amúgy haszontalan – figyelő szemének tartják a kamerákat, a rendőrség azonban állítja, a rendszerek segítenek megtisztítani a különösen fertőzött területeket. Hogy mennyi térfigyelő, illetve egyéb zárt láncú kamerarendszer működik a fővárosban, pontos nyilvántartás híján nem tudni: minden bizonnyal több ezer helyen készülnek felvételek a járókelőkről, vásárlókról.

A rendőrségi törvény annyit ír elő: a hatóság térfigyelő kamerákat helyezhet el a közterületeken. A felvevőket úgy kell elhelyezni – áll a jogszabályban –, hogy azok mindenki számára jól láthatók legyenek, ráadásul az állampolgárok figyelmét fel kell hívni a kamerák jelenlétére. Más kérdés, hogy ez a gyakorlatban mennyire valósul meg. A rendőrség a felvett anyagot csak bűncselekmény vagy szabálysértés során indított eljárásban, vagy körözött személyek felkutatásában használhatja. Hogy azonban jelentős mozgásteret biztosít a törvény a nyomozóknak, jelzi: a rendőrségi jogszabály alapján a felvételeket csak hat hónappal a rögzítés után kell törölni, ha azok a fentiek szerint nem használhatók fel. Addig azonban a hatóság elvben gyanútól függetlenül őrizheti a kép- és hanganyagot. Az adatvédelmi ombudsmani ajánlás szerint mindenesetre csak akkor szabadna elindítani a felvevőket, ha a monitorokon bűncselekmény valós veszélye vagy előkészülete látszik, és azt is egyértelművé kell tenni a kamerákkal figyelt helyszíneken, hogy ott felvételek készülhetnek – máskülönben a megfigyelés titkosnak minősül, mellyel kapcsolatban máris más jogszabályok érvényesek.

Budapesten jelenleg 15 rendőrkapitányság használ térfigyelő kamerákat, a rendőrség által működtetett eszközök száma meghaladja a négyszázat – tájékoztatta lapunkat Jármy Tibor őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság kommunikációs osztályának vezetője. A rendőrség ezeket az eszközöket – a szóvivő szavaival – a „bűnügyileg frekventált” területeken helyezi el. A hatóság állítja, a kamerák jelenléte érezhetően csökkenti a bűncselekmények számát – holott nem is biztos, hogy az esetleges események helyszínén lévő képrögzítővel adott esetben valóban készülnek felvételek.

A kamerákkal leginkább ellátott területnek Budapesten a Józsefváros, a XIII. és VI. kerületek számítanak, de működnek rendszerek a Városligetben és a Várban is. A kamerarendszereket nem mindenhol önállóan a rendőrség kezeli, hanem több esetben a helyi önkormányzatokkal együttesen működtetik. Lapunknak egy névtelenséget kérő szakértő azt mondta, az elmúlt években jelentősen nőtt a fővárosban a kamerás biztonsági rendszereket felszereltető magánszemélyek, vállalkozók száma, ám annak ellenőrzésére, hogy egy-egy üzletben, bankban, játékteremben – vagy éppenséggel ruházati boltok próbafülkéiben, esetleg szórakozóhelyek mellékhelyiségeiben – elkészült felvételeket meddig őrzik és hogyan tárolják, nincs kapacitás. Így azt sem tudni, pontosan hány helyen működnek ezek a zárt láncú rendszerek, és mi lesz a készült felvételekkel – azt, hogy egy-egy helyiségben felvételeket készítenek rólunk, mindössze a bejáratnál található tájékoztató matricák vagy táblák jelzik, ám ezeken a leggyakrabban átsiklik a hasonló feliratokhoz szokott szem.