Diplomácia: biztos utánpótlás

A globalizálódó nemzetközi rendszerben rohamosan nő a nemzetközi kapcsolatok jelentősége. Az ezen a területen dolgozó szakembereknek mind magasabb követelményeknek kell eleget tenniük, mind összetettebb ismeretanyag birtokában kell lenniük és állandó továbbképzésben kell részesülniük. A gyorsan változó feltételrendszerek, az európai (és a nemzetközi) integráció folyamatának előrehaladása a külügyi képzés és továbbképzés mellett a specializált képzés szükségességét is előtérbe állította. Jelenleg a jövő diplomatáinak többségét a Posztgraduális Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetében képzik, amelyet a Budapesti Közgazdasági Egyetem alapított meg 1991-ben.

„Tekintettel arra, hogy a Külügyminisztérium nem rendelkezik saját diplomataképző intézménnyel – mint a bécsi Diplomáciai Akadémia –, munkatársaink döntő többsége jogi, közgazdasági, bölcsészeti illetve nemzetközi tanulmányok folytatása után kerül be a minisztériumba. Ehhez szigorú előfeltétel több nyelv magas szintű ismerete” – mondta lapunknak Schmidtné Ivancsics Cecília. A Külügyminisztérium Diplomáciai és EU Képzési Együttműködési Osztályának vezetője hozzátette: a tárca lehetőség szerint támogatja munkatársai szakirányú továbbképzését (szakközgazdászi, szakjogászi képesítések, tudományos fokozatok megszerzését). Ezek mellett a magyar diplomaták számos külföldi diplomata-továbbképzési programban vesznek részt.

A külszolgálatig egy diplomatának több lépcsőfokot is be kell járnia, különböző vizsgáknak és követelményeknek kell megfelelnie, illetve legalább két éves munkatapasztalattal kell rendelkeznie a Külügyminisztériumban. „Sokan keresik meg a Külügyminisztériumot azzal, hogy szeretnének valamely külképviseleten dolgozni, azonban ez nem ilyen egyszerű. A számos feltétel közül az első a diplomataként történő alkalmazáshoz szükséges felvételi vizsga sikeres letétele” – hangsúlyozta az osztályvezető. Ezek után a pályakezdő diplomaták számára kötelező az úgynevezett külügyi szakmai alapvizsga letétele (mely a diplomáciai rang feltétele), illetve az esetleges külszolgálatra történő kihelyezés előtt egyéb szakmai vizsgák letétele, a betöltendő poszt függvényében (konzuli szakvizsga, pénzügyi-gazdálkodási vizsga, egyéb képzések).

„A Külügyminisztériumban hagyományos értelemben vett szakmai gyakorlat létezik, amelynek keretében különböző egyetemek és főiskolák olyan hallgatóit várjuk elsősorban, akiknek kötelezően előírt szakmai gyakorlatra van szükségük tanulmányaik befejezéséhez és kutatási témájukat (szakdolgozatuk témáját) fedi a minisztérium tevékenysége. A szakmai gyakorlat jellemzően 4–12 hét időtartamú” – mondta Schmidtné Ivancsics Cecília. Hozzátette, hogy rendkívül sok a jelentkező, ezért lényeges, hogy a kérelmeket hónapokkal a tervezett gyakorlat előtt nyújtsák be a hallgatók.

Az első generáció Moszkvában tanult

A második világháború után egy ideig a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó szakemberek képzése egyetemi végzettséget nem adó tanfolyamokon, illetve a Moszkvában működő Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (IMO) folyt. Csak 1963-ban alakult meg a Nemzetközi Kapcsolatok tanszék a Közgazdaság-tudományi Egyetemen (BKE). A kilencvenes évek elejére több olyan képzési forma is megszűnt, amelyek korábban fontos helyet foglaltak el a diplomaták utánpótlásának biztosításában (Politikai Főiskola, moszkvai IMO). Igaz, jelentősen megnövekedtek a külföldi tanulási lehetőségek (bécsi Diplomáciai Akadémia, amerikai külügyi iskolák), azonban a külügyi képzés hazai bázis nélkül elképzelhetetlen. Ezért is döntött úgy a BKE 1991-ben, hogy megalapítja a Nemzetközi és Diplomáciai Tanulmányok Intézetét, amely azóta is ontja az ifjú diplomatákat.