Arcra fagyott gazdamosoly

A meteorológiai előrejelzések szerint hózáporok formájában érkezik az igazi tél a hét második felében. A hétvégére állandósulnak az éjszakai fagyok is, amelyek hatalmas károkat okozhatnak az agrárium egyes ágazataiban.

Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: már elkészítettek egy veszélyelőrejelzést a termelőknek és a kormányzatnak is. Hozzátette: az eddigi szokatlanul meleg időjárás utáni fagyok főként a gyümölcsfák termését veszélyeztetik. Így a legrosszabbul az őszi- és kajszibarack, valamint a meggy- és cseresznyefák ültetvényeinek tulajdonosai járhatnak.

Az enyhe időben ugyanis megindult a vegetáció ezeknél a fajtáknál, így egy hosszan tartó fagy a legrosszabb esetben akár 60-80 százalékos terméskiesést is eredményezhet. Éppen ezért felhívták a termelők figyelmét arra, hogy befizetésükkel lépjenek be a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerbe. A szakember elmondta, hogy a gyümölcsültetvények tulajdonosai hektáronként háromezer forintos hozzájárulással biztosíthatják az állami kárenyhítést a maguk számára.

Obreczán Ferenctől, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkárától megtudtuk: a gabonatermesztőknek az enyhe idő nem, csak a csapadékhiány okozott gondokat. Ám az utóbbi hetekben esett annyi eső, amely javított az enyhe tél okozta helyzeten. Mint mondta: ennek ellenére a száraz földben mindössze 2-3 centiméterre van az őszi vetésű búza, amely kedvezőbb időjárási viszonyok között körülbelül 15 centiméteres mélységben lenne. Ezért a gabonatermesztők nagyon bíznak abban, hogy a következő időszakban nem száraz hideg lesz, hanem nagyobb mennyiségű hó is hullik, amely megvédi a gabonát.

Az azonban tévedés, hogy az eddigi meleg károkat okozott a szőlőkben is. Jásdi István, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke azt mondta: a metszés korai elkezdése egyáltalán nem befolyásolta a szőlőt érő élettani hatásokat. Ennek oka, hogy a jó időben sem indult még el a nedvkeringés a szőlővesszőkben, így tiszta haszon, hogy a kellemes időjárásban jóval több tőkét metszettek meg idén eddig a szőlészetekben, mint egy átlagos télen. Jásdi István elárulta: már várták a hideget, hiszen ha tartósan 10 fok fölé kúszna napközben a hőmérő higanyszála, akkor pár héten belül elindulna a nedvkeringés, amely után egy fagy hatalmas károkat okozna a szőlészetekben. A szakember ezért annak örülne leginkább, ha 20-30 centiméteres hó esne, és az csak március elején olvadna el.

Megkezdte már a  működését idén a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszer. A termelők 2007. január 27-ig köthetnek szerződést a Magyar Vidékfejlesztési Hivatallal. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter bejelentette: a kárenyhítést biztosító forrást a mezőgazdasági termelők és az állam fele-fele arányban biztosítják a rendszer működtetéséhez. Azaz az állam annyi pénzzel járul hozzá a kárenyhítési rendszer működtetéséhez, amennyit a kárenyhítési alapba a termelők befizetnek. A kárenyhítés feltétele továbbá az is, hogy a földterület nagysága szerint fizessen a termelő, illetve vegye figyelembe azt is, hogy milyen művelési ágban tevékenykedik.

A szántóföldi művelés esetén hektáronként ezer forintot, míg értékesebb ültetvények esetén - például szőlő, illetve gyümölcsültetvényeknél - hektáronként háromezer forintos hozzájárulást kell befizetnie. A befizetési határidő ez év szeptember vége. A kárenyhítő juttatásban csak az a gazdálkodó részesülhet, akinek az elemi kár okozta hozamkiesése gazdasága egészét tekintve 30 százalékos, vagy azt meghaladó mértékű. A káreseményeket a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalokhoz, vagy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségeihez kell benyújtani.