A bioetanol lehet a mentőöv a gazdáknak

Megkezdődött az Európai Bíróságon az a per, amelyet Magyarország indított tavaly az Európai Bizottság ellen a takarmánykukorica intervenciós felvásárlására vonatkozó szabályok szigorítása miatt – közölte Gráf József agrárminiszter a parlament európai ügyek bizottságának ülésén.

A kormány azért fordult az Európai Bírósághoz, mert úgy véli, hogy a bizottság diszkriminatív módon és hatástanulmányok nélkül szigorította a minőségi feltételeket. Ráadásul meglehetősen későn, tavaly októberben, a betakarítási időszak kellős közepén jelentette be a lépést. Így a legnagyobb gond, hogy a magyar termelőknek menet közben kell alkalmazkodniuk a megváltozott követelményekhez.

A bizottság bevezette a kukoricánál a hektolitersúly-mérést. Az új szabály szerint egy hektoliter kukorica tömege nem haladhatja meg a 71-73 kilogrammot. A termés nedvességtartalma 14,5 százalék helyett 13 százalék lehet. A tört szemek arányát 10-ről 5 százalékra, a hősérült szemekét pedig 3-ról 0,5 százalékra kell csökkenteni. Utóbbi mutató kizárja, hogy a gazdák meggondolatlan szárítással érjék el a kívánt hektolitersúlyt.

Kovács László, az EU-bizottság magyar tagja a testület ülésén azt szorgalmazta, hogy egy évvel halasszák el az új követelmények bevezetését. Kérését azonban elutasították. Noha a változás ebben a szezonban nem okoz gazdasági kárt, a kabinet az ügy precedensjellege miatt is szükségesnek tartotta a jogi lépéseket. A tárgyalást sürgősségi eljárással folytatják le és a szakértők jó esélyt látnak arra, hogy a bíróság Magyarországnak kedvező döntést hoz.

Az EB menet közben még szigorúbb változtatást javasolt, mégpedig azt, hogy idén ősztől teljesen töröljék el a kukorica-intervenciós rendszert. Gráf József a bizottság előtt elismerte: reális esélyt lát arra, hogy az unió márciusban határoz a megszüntetésről. Magyarország ennek ellenére még erőfeszítéseket tesz azért, hogy ezt megakadályozza. Ehhez az unión belül szövetségeseket keres, de egyelőre csak Szlovákia, Csehország és Ausztria támogatja a magyar álláspontot. Az FVM vezetője emellett a német és a francia agrárminisztert próbálja meggyőzni arról, támogassák azt a kezdeményezést, hogy Brüsszel legalább az uniós agrárpolitika 2008-as felülvizsgálatáig halassza el a döntést.

Ezzel párhuzamosan megkezdte az előkészületeket arra, hogy a hazai kukoricatermelők kompenzációt kaphassanak, ha az EU az intervenciót az idén mégis felszámolja. A rendszer megszüntetése leginkább Magyarországot érinti, mivel az elmúlt két évben megvett uniós kukoricakészlet kilencvenöt százaléka innen származott.

A bioetanol lehet a mentőöv a termelőknek

Az agrártárca szerint rövidesen egymillió hektáron, a hazai szántóterület negyedén lehetne energianövényeket termeszteni. Ebből megközelítően 120 ezer hektáron az etanol alapanyagául szolgáló kukoricát vethetnének a gazdák. Így a bioetanol mentheti meg a termelőket, ha vége lesz az uniós intervenciónak. Jelenleg Magyarországon a ''95-ös benzinbe kétszázalékos arányban kevernek bioetanolt. Az unió előírja, hogy 2010-ig már 5,75 százalékban kellene bioüzemanyagot keverni a hajtóanyagokhoz. Az EU törekvése szerint 2020-ra a közúti szállításban tíz százalékra kellene növelni a bioüzemanyag-felhasználást.