Sztrájk követheti a demonstrációt

Október 13-án délután négy órakor Budapesten, a képviselői irodaház előtt tartja tiltakozó megmozdulását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – jelentette be tegnap a szervezet elnöke, Kerpen Gábor. A szervezők által országos szülői értekezletnek nevezett megmozduláson eddig a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Keresztény Pedagógusok Szervezete jelezte részvételét, s tárgyalásokat folytatnak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is. A pedagógusok egyebek mellett a heti plusz két óra túlmunka elrendelése, a tervezett elbocsátások és a megnövekedett adminisztratív terhek miatt tiltakoznak.

Kerpen Gábor megjegyezte: több olyan jelzés is érkezett hozzájuk, hogy félnek a pedagógusok. Utalt arra, hogy „van olyan párt”, amelyik felírja a demonstrációkon résztvevőket. Most, amikor 15-20 ezres elbocsátások várhatók, különösen tartanak ettől a pedagógusok – tette hozzá.

A Pedagógusok Szakszervezete továbbra sem támogatja a tiltakozó megmozdulást. Varga László elnök úgy véli: „az ilyen jellegű problémákat nem az utcán, hanem a tárgyalóasztal mellett kell megoldani”. Az utóbbi napokban Vargát több újságcikk is a szocialistákhoz kötötte, ugyanis fia és testvére is MSZP-s képviselő.

A szakszervezeti ellentétek ellenére Kerpen hangoztatta: munkabeszüntetésre is készek a pedagógusok, amennyiben a kormány nem változtat közoktatási elképzelésein. Az elnök beszámolt arról is, hogy a tanítási időkeret szabályozása miatt Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az érdekvédők szerint a közoktatási törvény vonatkozó passzusa a táppénzen lévő pedagógust duplán sújtja. Példaként említette, hogy egy tanárnak hiába van egy adott napon hat órája a betegsége idején, abból csak négyet ismer el a jogszabály. Ha kollégája helyettesíti, akkor azt a két órát nem fizeti ki az igazgató.

A szakszervezet elnöke félrevezetőnek nevezte az oktatási tárca több statisztikáját is. Augusztus végén Hiller István tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatásaival támasztotta alá a minisztérium azon intézkedéseit, amelyet a tervezett elbocsátásokat indokolja, illetve heti plusz két óra többletmunkát ad a pedagógusoknak. Indoklása szerint az utóbbi években jelentősen csökkent a gyermeklétszám, így nincs szüksége ennyi tanárra. Példaként egyebek mellet Angliát hozta fel, ahol az OECD számai szerint átlagosan kétszer annyi gyereket tanítanak a tanárok mint hazánkban.

"A miniszter által említett számok egyszerűen nem fedik a valóságot" – hangoztatta tegnap ugyancsak OECD adatokra hivatkozva Kerpen Gábor. Hozzátette: nem elegáns az elmúlt 25 év tanár diák arány változásra sem hivatkozni, hiszen a nyolcvanas években teljesen más oktatási rendszer volt. A jelenlegi struktúra sokkal inkább pedagógusigényű. Például gyakorlatba ültették a nyelvtanulásnál a csoportbontást, amely értelemszerűen több pedagógust foglalkoztat.

Szeptember elsejétől újabb adminisztratív teherrel sújtották a pedagógusokat azzal, hogy nyilvántartást kell vezessenek arról, hogy mikor milyen feléadattal foglalkoznak. Szerinte a kormányrendelet azt sugallja, hogy nem lehet bízni a tanárokban. Kerpen hangoztatta: a pedagógusok inkább a neveléssel és az oktatással szeretnének foglalkozni a felesleges adminisztrációk helyett.

Az oktatási minisztérium illetékese lapunk kérdésére úgy fogalmazott: nem kívánnak reagálni a PDSZ által elmondottakra.

Lengyel Erika pécsi tanár:

Az óraszámemelés mögött az gondolat rejlik, hogy a tanárok nem dolgoznak eleget. Azonban ezt alá kellene támasztani valamivel. Erre pedig legalkalmasabb volna egy reprezentatív és egy országos felmérés elkészítése. Ezek alapján ténylegesen megállapítható volna, hogy a tanárok valóban negyven órát dolgoznak-e hetente. Persze emlegetik az EU-s normákat is, valamint szó van arról is, hogy új, bértömeg-gazdálkodást vezetnének be az oktatásban.

Molnár Csilla kaposvári pedagógus:

Heti huszonöt órában tanítok magyartanárként. Hétköznap egyáltalán nincs szabadidőm, s még hétvégén sem túl sok, mert akkor is a dolgozatok javításán dolgozom, illetve óraterveket készítek. A konvergenciaprogramot jónak tartom. Úgy gondolom, hogy minden pedagógus számára megterhelő, de bízom abban, hogy meg lesz az eredménye.

Zahorán Hilda, békéscsabai iskolaigazgató:

Manapság egyetlen intézményvezető sem lehet nyugodt. Egyrészt a demográfiai csökkenés okozhat problémákat, másrészt a folyamatos, előtervezhető munkának sem kedveznek a állandó változások az oktatásban. A pedagógustársadalmat ugyanazok a nehézségek sújtják, mint a más foglalkozásban dolgozókat. A plusz két óra bevezetéséről az a véleményem, hogy ezt az átalakítást is csak az utolsó pillanatban közölték az illetékesekkel, a döntés nem volt átgondolt, jobban elő lehetett volna készíteni.