Nem bízunk a pártokban

A tavaszi választások óta tovább csökkent a demokratikus intézményrendszerek pozitív megítélése, az irántuk érzett – egyébként sosem túl magas – bizalom – áll a Medián közvélemény-kutató intézet felmérésében. A legkevesebb bizalmat a rendszerváltás után teret vesztett, ám nyáron többször demonstráló szakszervezetek kapták. Ezután következnek a politikai pártok, a kormány, a parlament és az egyházak. Ezekben az intézményekben a közvélemény nem bízik. Elgondolkodtatónak nevezik az elemzők, hogy másfél évtizeddel a rendszerváltás után a törvényhozó és a végrehajtó hatalom képviselői a bizalmi rangsor sereghajtói közé tartoznak.

A Medián felmérése szerint a legnépszerűbb a belpolitikában hagyományosan kevesebbet szereplő Sólyom László köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság. Jellemző, hogy a köztársasági elnök, aki az elmúlt évben veszített a polgárok bizalmából – a legtöbbet február és augusztus között, 13 pontot –, épp akkor tapasztalhatta meg tetszési indexe csökkenését, amikor belpolitikai témákban aktivizálta magát. Így például akkor, amikor március 15-én nem fogott kezet minden kitüntetettel, nyáron nem egyeztetett a korábbi gyakorlatnak megfelelően az új főügyész személyéről a pártokkal, illetve most ősszel, ahogyan többször is megszólalt, hogy a miniszterelnöki beszéd kiváltotta helyzetet értékelje.

Gyulai Attila, a Political Capital elemzője szerint évtizedes tendenciákat erősít meg a felmérés. Hozzátette: a közbizalmat mérő vizsgálatok évek óta azt mutatják, hogy egy adott intézmény akkor válik láthatóvá – és sok esetben akkor veszít népszerűségéből –, ha bekapcsolódik a politikába.

Wéber Ferenc, az államfő sajtóosztályának vezetője azt a következtetést vonta le a felmérésből, hogy „továbbra is az államfő személye és az államfői intézmény a legnépszerűbb az összes között.” Arra a kérdésünkre, hogy ezeket az adatokat használják-e egyfajta „mércének”, a szóvivő az államfő korábbi, lapunkban megjelent interjújára utalt. Abban Sólyom László hangsúlyozta, nem a népszerűség az elsődleges szempont, amely vezérelni fogja működésében. De azt is elmondta, nem örül annak, hogy a nyáron vesztett a népszerűségéből. „Ugyanakkor mérlegelni kell, hogy mit is mér a népszerűségi sorrend. Nem a tényleges teljesítményt, hanem csupán azokat az érzelmeket, amelyet a média által közvetített kép kelt az emberekben. Mégis fontos, hogy mit tartanak az emberek az elnökről. Ha szeretném terveimet véghez vinni, akkor szükséges, hogy a közvélemény elfogadjon. Egy tanulság biztosan van. Eddig keveset szerepeltem. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani annak bemutatására és megmagyarázására, mit, és miért tesz az elnök” – hangoztatta az államfő.

Az Európai Bizottság iránt szintén nagyobb a magyarok bizalma – elmúlt 12 havi átlaga 61 pont –, és ez akkor csökkent némileg – június és augusztus között összesen 8 pontot –, amikor bizonytalanná vált a magyar konvergenciaprogram sorsa. Akkor emelkedett ismét az indexe, amikor Brüsszel zöld utat adott a magyar pénzügyi tervnek.