Lenyelik a cégek a dupla járulékot

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A textilipari cégeknél életszerű lehet, hogy a dolgozók többsége a minimálbér kétszeresénél kevesebbet keres – Képünk illusztráció
[/caption]Mintegy 83 500 munkáltató kért mentességet a minimálbér duplája utáni járulék megfizetése alól az október 12-i határidőig – mondta el érdeklődésünkre Nagy József, az APEH titkársági főosztályvezetője. Ez azt jelenti, hogy a működő vállalkozások mintegy 8,5 százaléka jelezte: egyes munkavállalóinak a jövedelme nem éri el a havi 125 ezer forintot. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ténylegesen hány dolgozóról van szó. Ez csak azután derül ki, hogy az adatokat összevetik más, például az szja-bevallásokban szereplő információkkal.

A kérelmekből mintegy hatvanezer elektronikus úton, a többi hagyományos módon, papíralapon érkezett a hivatalhoz. Ennek alapján feltételezhető, hogy többségben vannak a nagyobb cégek a mentesség lehetőségét kihasználók között. Az elektronikus bevallás ugyanis inkább a nagyobb cégekre jellemző. Annyit már most lehet tudni, hogy a bejelentést tevő adóalanyok között társaságok és egyéni vállalkozók is vannak.

Zara László adószakértő szerint egyelőre nem lehet megítélni, hogy a mentességet kérő munkáltatók száma sok vagy kevés. Tény, hogy az eddigi becslések ötszázezer és egymillió közé helyezték azoknak a számát, akik a minimálbér után fizették a járulékokat. Fontos tudni, hogy mindenképpen a minimálbér kétszerese után kell a járulékokat megfizetnie annak a munkáltatónak, amely október 12-ig nem jelezte, hogy ennél kevesebb a dolgozója jövedelme. Ha ráadásul a munkavállaló havi jövedelme a valóságban nem éri el a havi bruttó 125 ezer forintot, akkor még a rá eső járuléktöbbletet is a munkáltatójának kell megfizetnie. Később is van lehetőség, hogy módosítsa a munkáltató a járulékfizetést. A jövedelemváltozásokat tizenöt napon belül kell bejelenteni. Ezt a foglalkoztatóknál a bér kifizetésétől kell számítani.

Az APEH kardja lebeg a spórolók feje fölött

Szúrópróbaszerűen és az átfogó ellenőrzések során is megnézik a revizorok, hogy a vállalkozás tényleg csak a bevallott jövedelem után tud-e járulékot fizetni. Az ágazati nyereségadatokat is nézik. Egy textilipari cégnél életszerű lehet, hogy a dolgozók minimálbért keresnek, egy számítógépes fejlesztőnél, egy pénzügyi szolgáltatónál vagy jogi tanácsadónál ez kevésbé hihető – példálózott Nagy József. Nem vizsgálják kiemelten azokat, akik eddig minimálbérre voltak bejelentve, mostantól pedig a kétszeresét keresik.