Sólyom nem menesztheti Gyurcsányt

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Vasárnap este ezrek tiltakoztak a Kossuth tér előtt, a helyszínt rohamrendőrök biztosították – fotó: Kallus György
[/caption]"A köztársasági elnöknek az alkotmány erre a helyzetre nem ad közjogi felhatalmazási lehetőséget" - mondta az államfő miután, mint fogalmazott, az utóbbi órákban sokféle címen cselekvésre hívták fel, a Gyurcsány Ferenc balatonőszödi, vasárnap nyilvánosságra került beszéde kapcsán kialakult helyzet miatt. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke korábban bejelentette: a Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az alkotmány alapján tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására. A két párt szerint az alkotmányos válság megoldása a kormány menesztése lenne.

Sólyom László döntését azzal indokolta, hogy a miniszterelnök és a kormány nem a köztársasági elnöknek felelős, hanem az Országgyűlésnek, csak az országgyűlési képviselők többsége vonhatja meg a bizalmat a miniszterelnöktől és egyúttal kormánytól. Az államfő csak akkor oszlathatja fel a parlamentet, ha az Országgyűlés 12 hónapon belül legalább négy alkalommal megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy ha a kormány megbízatása megszűnik, és a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt negyven napon belül nem választja meg az Országgyűlés.

Kiemelte, a vasárnapi hír "morális válságot" okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert "személyes felelősségét összemosta az utóbbi 16 év politikájának értékelésével". Ugyanis semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. "Ennek nyilvános elismerését várom a  kormányfőtől" - tette hozzá.

Közölte azt is, a vasárnap nyilvánosságra került miniszterelnöki beszéd tartalmi szempontból nem jelentett újdonságot. Mint mondta, az alapkérdés az, milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez. A felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok, ha a nyilvánosság előtt elhangzott tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak.
(MTI)