Parlagfű: van remény, keresik a gyilkosát

Az Észak-Amerikából behurcolt parlagfüvet őshazájában a bölény legelte, és vagy félszáz kórokozógomba, s többféle rovar károsítja. Ha sikerülne a specifikus pusztítókat meghonosítani, akkor nem lehetetlen, hogy jelentősen csökkenne a parlagfű borította területek aránya. Erre mutat az is, hogy 1999-ben már lezajlott egy járványos parlagfű-gombafertőzés hazánkban, amit egy, Európában korábban nem ismert, tengerentúli kórokozó gombafaj idézett elő. A fertőzés jócskán megritkította akkor a parlagfüvet, kevesebb volt az allergiás megbetegedés. Rá két évre a Plasmopara halstedii, amely egyébként a napraforgó kártevője is, járványos megbetegedést okozott az ürömlevelű parlagfüvön. Akkor a sokéves átlag egytizedére csökkent a levegő pollenkoncentrációja.

[caption id="" align="alignright" width="280"] Pihenőpark mentesítése. Az önkormányzatok külön brigádot alapítanak a parlagfű kaszálására.
[/caption]Az MTA növényvédelmi kutatóintézetének publikációiból kiderül, hogy számos gomba és vírus alkalmas a biológiai védekezésre. Csakhogy ezek nagyrészt nemcsak a parlagfűre veszélyesek, hanem a termesztett növényekre is. Tehát olyan természetes ellenségeket kellene behozni az őshazából, melyek csakis a parlagfüvet károsítják. A kutatók eddig hat amerikai gombafajt találtak használhatónak a biológiai védekezésre (Kiss és munkatársai, 2003.), azonban azokat is csak többéves megnyugtató kutatási eredmények ismeretében lehet szélnek ereszteni. Úgy néz ki, hogy a parlagfű elleni védekezést szolgáló biológiai kísérletektől csak sokára várható eredmény, kifejezetten erre a célra ugyanis nincs állami támogatás.

Érvek szólnak amellett, hogy az energiafű termesztésének elterjedésével elnyomhatók az allergén növények. A gyakorló gazdálkodók, így Szabó Balázs nagykőrösi növényvédelmi mérnök szerint a növényfaj kiválasztásánál nem annyira a biológiai tulajdonságok, mint inkább a termesztés gazdaságossága a döntő szempont. A kémiai és mechanikai védekezés kombinálásával bármilyen kultúrnövénynél elérhető a termőföld állandó tisztán tartása. Csakhogy a kis hozamú, hagyományos terményszerkezetű területeken ráfizetéses a komplex technológia, ezért ez rendszerint el is marad. Az energianövények telepítése is azzal kaphat hangsúlyt a parlagfű elleni védekezésben, ha azok gazdasági hozadéka által megtérül a kielégítő növényvédelem.

Kr. u. III. sz.: Kínában narancsfakártevők ellen hangyákat szaporítottak.

1840. Franciaországban erdei gyapjaspille-hernyók ellen holyvákat vetettek be.

1873. Franciaországban a filoxéra ellen az USA-ból hozott atkákat, Új-Zélandon levéltetvek ellen Angliából hozott katicabogarakat használtak.

1964–65. Sikertelen kísérlet: Keszthelyen burgonyabogár ellen a Perillus bioculatus ragadozó poloskát próbálták alkalmazni.

Kr. u. III. sz.: Kínában narancsfakártevők ellen hangyákat szaporítottak.

1840. Franciaországban erdei gyapjaspille-hernyók ellen holyvákat vetettek be.

1873. Franciaországban a filoxéra ellen az USA-ból hozott atkákat, Új-Zélandon levéltetvek ellen Angliából hozott katicabogarakat használtak.

1964–65. Sikertelen kísérlet: Keszthelyen burgonyabogár ellen a Perillus bioculatus ragadozó poloskát próbálták alkalmazni. -->