Huszonnégy óra a parlament előtt

„Elkúrtad!” – ordította a tömeg vasárnap éjjel Budapesten, a Kossuth téren. A parlament előtt este fél tíz tájt kezdtek gyülekezni a tüntetők, éjjel egyre azonban már több ezresre duzzadt a tiltakozók serege. A Kossuth tér körül autózók a dudát nyomták, diadalmas kiáltás volt rá a válasz a térről – a kocsikból többen nemzetiszínű zászlókat lengettek. A tömeg a miniszterelnököt követelte: volt, aki beérte volna annyival, hogy Gyurcsány kiáll a tömeg elé a térre, akadtak azonban a kormányfő fejét követelők – és ők voltak többen, sokkal többen.

„Zárjatok össze, lehet, hogy megindulunk” – igazgatta a rendőrség készenléti egységét egy bőrkabátos férfi: éjféltájt a Paralment elé újabb rendőrautók érkeztek, pajzsos-sisakos-gumibotos rendőrök sorfalát vezényelték a tüntetőkkel szembe Végül nem kezdték el oszlatni a tömeget. Mint kiderült, kampányidőszakban politikai rendezvény bejelentés nélkül is tartható, a rendőrség pedig – bölcsen – a megmozdulást ennek minősítette. Az emberek vigyáztak egymásra: „gyertek ki a lánc mögül, ne provokáljátok őket” – kiabált rá a sorfalhoz közel tévedőkre egy középkorú férfi.

A tömegben később megjelentek a jobboldal ismert arcai: A Lelkiismeret ''88, a Magyarok Világszövetsége, a Jobbik vezetői. Csurka István MIÉP-elnök hívei körében érkezett a térre, felbukkant Kerényi Imre színházi rendező is, akinek inkább az volt a véleménye, hogy „haza kéne menni”. A késő éjszakai, hajnali órákra végül pár százasra fogyatkozott a tömeg előtt többen mikrofonba szónokoltak, kijelentve, a kormány elvesztette hitelét, meghatalmazását a hazugsággal nyert választásokról pedig kiderült az igazság.

„Ameddig a vidék nem csatlakozik Budapesthez, addig nem tudunk forradalmat csinálni, csak pengeélen tartjuk a helyzetet” – elemezte a hétfő délutánra kialakult helyzetet a Kossuth-téri tüntetők egyik névnélküli vezérszónoka. A vasárnap éjjel óta talpon lévő férfi azonban korántsem tűnt csalódottnak, pihenésre nem is gondolva rendületlenül osztogatta a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azonnali lemondását követelő, a helyszínen közfelkiáltással elfogadott petíciót. Ebben felkérték a nemzeti, keresztény politikai erőket, különösen a parlamenti képviselettel rendelkező pártokat, hogy minden törvényes eszközt vegyenek igénybe a csalással hatalomra került kormány megbuktatására.

Hétfő délutántól a modern technika is a tüntetők oldalára állt, hiszen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái akkora érkeztek meg a hangosító-berendezéssel. A botcsinálta szónokok meg is ragadták az alkamat és a pulpitusnak kinevezett virágtartóra felkapaszkodva folytatták: „Gyurcsány maradjon Moszkvában! Takarodjatok a parlamentből hazaáruló kommunisták, Ha nem mondtok le, dörögni fognak a fegyverek, mint 1956-ban!”.

A fegyverek azonban szerencsére csak a szavak szintjén dörögtek, a „becsapott nép” és a parlament védelmére kivezényelt rohamrendőrök mindvégig békésen néztek egymással farkasszemetet a kordon két oldaláról. A nép dühe ugyanis nem a rendőrökre irányult, hanem a parlament bejáratához minél közelebb leparkolni igyekvő kormánypárti képviselőkre, akiket fütty és bekiabálások kísértek munkahelyükre. „Bemenni könnyű, de nemsokára nem mersz majd kijönni” – hangzott az egyik figyelmeztetés.

Gyurcsány maga volt a kiszivárogtató?

Az elemzők többsége tegnap nem zárta ki, hogy a Gyurcsány-beszéd magától a kormányfőtől került ki a sajtóhoz. Mi az, ami ezt a teóriát erősíti?
– A kormányfő a kiszivárogtatás utáni hat órában egy sajtótájékoztatót és négy interjút adott (Népszabadság, Magyar ATV, TV2, M1 A szólás szabadsága). Ezekben kész válaszai voltak.
– A miniszterelnök azonnal a maga javára igyekezett fordítani az ügyet, bátorságát és őszinteségét hangsúlyozva.
– Gyurcsány este fél kilenckor saját blogjára feltette a beszéd szövegét, ami ezek szerint vasárnap ellenére feltűnően gyorsan előkerült az archívumból.
– Az MSZP nem kutatja, ki lehet a kiszivárogtató.
– A Fidesz vasárnap alig reagált, hétfőn hosszasan vitatták a helyes lépéseket. Nem volt forgatókönyvük. 
– Orbán Viktor éppen a kiszivárogtatás pillanatában utazott Brüsszelbe.
– Vasárnap lévén a tőzsde zárva volt, másnap reggel pedig pozitívan reagált.

Sólyom nem szólította lemondásra a kormányfőt

A köztársasági elnöknek az alkotmány erre a helyzetre nem ad közjogi felhatalmazási lehetőséget" - mondta Sólyom László államfő miután, mint fogalmazott, az utóbbi órákban sokféle címen cselekvésre hívták fel, a Gyurcsány Ferenc balatonőszödi, vasárnap nyilvánosságra került beszéde kapcsán kialakult helyzet miatt. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke korábban bejelentette: a Fidesz-KDNP-frakciószövetség felkérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy az alkotmány alapján tegye meg a szükséges lépéseket az általuk alkotmányos válságként értékelt helyzet megoldására. A két párt szerint az alkotmányos válság megoldása a kormány menesztése lenne.

A szocialisták és a liberálisok a miniszterelnök mellett

Az ellenzék a kormányfő lemondását követeli, több vidéki városban és Budapesten is tüntetnek, a koalíció azonban vállvetve kitart Gyurcsány Ferenc mellett. A miniszterelnök májusi balatonőszödi beszéde vasárnap került nyilvánosságra: a kormányfő az MSZP-frakció előtt trágár szavakat is használva azt mondta, „elkúrták” a dolgokat, végighazudták az utóbbi másfél évet, és négy év kormányzás alatt végeredményben semmit sem csináltak. A kormányfő szavai a taxisblokád óta nem látott tiltakozási hullámot gerjesztettek az országban.

Az ellenzék vasárnapi megtorpanása után tegnap már a kormányfő fejét követelte a Fidesz és a KDNP. „Ki kell mondanunk azt, hogy ennek a kormánynak mennie kell, és az ehhez szükséges törvényes lépéseket meg fogjuk tenni” – hangoztatta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője tegnapi közös sajtótájékoztatójukon. A két ellenzéki párt szerint az erkölcsi válság immár politikai és alkotmányos válsággá fajult. Ezért az alkotmány 29. szakaszára hivatkozva  – amely arról szól, hogy a köztársasági elnök őrködik az ország demokratikus államszervezete felett – felkérték az államfőt, hogy a válság megoldása érdekében a szükséges lépéseket tegye meg – azaz végeredményben menessze a kormányfőt.

A Fidesz és a KDNP mindemellett nyílt levélben felszólította az MSZP-t, hogy „a magyar baloldal megújulása és ezáltal a demokratikus  intézményrendszerbe vetett bizalom visszaállítása, valamint a közélet megtisztulása érdekében vonja meg a bizalmat a miniszterelnöktől”. Navracsics Tibor azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök ahelyett, hogy bocsánatot kérne a magyar választópolgároktól és az MSZP szimpatizánsaitól, megpróbálja az egész magyar politikusi garnitúrát besározni azzal, hogy magyarázkodásában elmúlt 16 év kollektív hazudozásairól beszél. Semjén szerint, miután a kormányfő bejelentette, hogy nem mond le, „kiállította magáról erkölcsi halotti bizonyítványát”.

„Gyurcsány Ferenc elvesztette a kormányzáshoz elengedhetetlenül szükséges bizalmat, ezért arra kérjük, hogy távozzon a magyar közéletből” – mondta Dávid Ibolya. Az MDF elnöke szerint Magyarországot nem irányíthatja olyan ember, aki nyilvánosság előtt vállalja, hogy „lekurvázza” saját hazáját, aki a nyilvánosság előtt elismeri, hogy a hatalom megtartása érdekében semmiféle hazugságtól nem riad vissza, aki meghamisítja a gazdaság állapotáról szóló adatokat, kockáztatva ezzel Magyarország nemzetközi tekintélyét.

„Az SZDSZ kitart a kormányfő, a koalíciós megállapodás és a kormányprogram mellett” – hangoztatta tegnap Kuncze Gábor. A szabad demokraták elnöke szerint egy politikai válság, amelyet sokan szeretnének most előidézni, hónapokra bénítaná le a magyar belpolitikát. Kuncze a felvételen szereplő beszéd stílusával és tartalmával nem ért egyet. Véleménye szerint az elmúlt négy évben sok minden történt, és példaként említette többek közt a haderőreformot, az oktatási reformot, az autópályaprogramot és úthálózat fejlesztési programját.

„Az MSZP frakció is kitart kormányfője és politikája mellett” – jelentette ki tegnap Hiller István. A párt elnöke szerint az, aki eljuttatta a sajtónak a májusi frakcióülés hangfelvételét – rosszat akarva ezzel a miniszterelnöknek –, mégis használt a magyar politikai életnek. „Kitörve a hazugságspirálból végigvisszük a reformokat, amelyek a korszerű és modern Magyarországhoz vezetnek ” – mondta Hiller. A pártelnök szerint nem volt hazugság az MSZP kommunikációja, és nincs semmilyen különbség a május 26-ig folytatott és az azóta követett kormánypolitika között.