Kis magyar program-tippmix Brüsszelben

Csaba László közgazdász professzor szerint a konvergencia-programban ugyan végre reális számok szerepelnek, de még mindig pont azt nem tartalmazza, amit Brüsszel igazából tudni akar: miképpen jut el Magyarország a maastrichti feltételek teljesítéséhez. „Arra vonatkozóan továbbra is nagy a homály, hogy a kormány milyen kiigazításokat hajt végre a kiadási oldalon például a nyugdíjak terén” – mondta Csaba, aki így csak remélni tudja, hogy az unió elfogadja a programot.

Kovács László úgy véli, hogy megfelel az unió elvárásainak a programban szereplő célkitűzés, miszerint a felzárkózást 80 százalékban a kiadások lefaragásával, 20 százalékban pedig a bevételek növelésével próbálja elérni a kormány. „Nem képzelhető el olyan helyzet, hogy elutasítsák a magyar programot, hiszen a brüsszeli illetékesekkel folyamatosan egyeztetett a kormány” – mondta az Európai Bizottság adóügyi biztosa, az MSZP korábbi elnöke.

Varga Mihály arra számít, Brüsszel harmadszor is elutasítja a dokumentumot. „A konvergencia-program eddig napvilágot látott elemei számokat ugyan már részletesen tartalmaznak, de hiányoznak azok az intézkedéssorozatok, amelyek alapján ezek a számok elérhetők” – hangsúlyozta a Fidesz alelnöke. Varga szerint a kormány főleg az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén bizonytalan, de az euró-bevezetés céldátumának kihagyását is elfogadhatatlannak tartja.

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár szerint az EU vélhetően elfogadja a magyar konvergencia-programot, mert a következő egy-két évre előrejelzett mutatók mögött megfelelő intézkedések állnak. A volt jegybankelnök ugyanakkor kizártnak tartja, hogy az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek Magyarország a következő évtized elejéig megfeleljen. „Az sem derül ki a tervezetből, a foglalkoztatás növelését milyen eszközökkel valósítaná meg a kormány” – mondta Bod Péter Ákos.