Infarktus-veszély a várólistán

Másfél hónap tapasztalatai után arra kérik a kardiológusok az Egészségügyi Minisztériumot, hogy a betegek érdekében függesszék fel a rájuk vonatkozó finanszírozási megszorításokat, mert állításuk szerint enélkül ellátási zavarok alakulhatnak ki az infarktuskezelésben. „Az akut infarktus ellátást továbbra is azonnal nyújtani tudjuk, de ha egy sürgős katéterezést nem igénylő beteg érkezik a kórházakba a hónap végén, akkor előfordul, hogy várólistára kerül” – mondta lapunknak Zámolyi Károly.

A Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke szerint ennek a július elsejétől hatályba lépő változás az oka, amelynek lényege, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egy előre meghatározott teljesítményszint után egyetlen forintot sem utal át az intézményeknek a betegek ellátásáért. Abba pedig nem szívesen „mennek bele” a kórházak, hogy az akár egymillió forintba is kerülő koszorúér-tágítást a finanszírozatlan kategóriában végezzék el. A kritizált volumenkorlát értelmében az intézmények csak az előző hónap teljesítményének 95 százalékáig kapnak pénzt a biztosítótól, az ezen felül végzett beavatkozásokért nem. „Arra kérjük a minisztériumot, hogy differenciálják az akut és a nem sürgős infarktus ellátást. Vagy vegyék ki az előbbit a finanszírozási korlátból, vagy emeljék fel a teljesítményszintet” – hangsúlyozta Zámolyi Károly. A fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház szívgyógyásza szerint így nyugodtan dolgozhatnának a kardiológiákon, hiszen nem kellene attól tartaniuk, hogy a kórház, illetve az osztály kimeríti a teljesítménykeretet. Valamint a nem sürgős eseteket is hamarabb láthatnák el, megelőzve így a mindig hirtelen támadó szívrohamot.

„Az utóbbi években megtöbbszöröződött az akut infarktusos betegek száma, ezért elfogadható, ha egy-két hetes vagy hónapos várakozási listára kerülnek a halasztható betegek” – mondta lapunknak Horváth Ágnes. Az Egészségügyi Minisztérium államtitkára hozzátette, hogy a 95 százalékos teljesítményszintet azért vezették be, hogy tartható legyen az OEP-kassza. A kórházak azonban indokolt esetben – betegszám növekedés – mentesítést kaphatnak a biztosítótól a finanszírozási szigor alól.

Ugyanakkor sok helyen nem kell várólistával számolni. A szolnoki Hetényi Géza megyei kórházban működő haemodinamikai labor 2005. novemberétől fogadja a betegeket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évi 1100 vizsgálatot, illetve 150 beavatkozást finanszíroz. Mindez azt jelenti, hogy a szolnoki kórházban várakozási idő nincs, gyakorlatilag azonnal el tudják végezni a szükséges, akár életmentő beavatkozást — tudtuk meg dr. Herczeg Béla megyei kardiológus szakfőorvostól.

Tolna megyéből, ugyanúgy mint a Dél-dunántúli régió többi megyéjéből Pécsre küldik a kórházak a szívkatéterezésre váró betegeket. Dr. Józan-Jilling Mihály, a szekszárdi Balassa János Kórház kardiológus szakfőorvosa elmondta, a beavatkozásra egy-két hónapot kell várniuk a betegeknek. Hozzátette, ez ősszel mindig megnövekszik, mert az időjárásváltozással és a gyakoribb frontokkal a betegek száma is emelkedik.

Csak minden ötödik infarktusos kap korszerű kezelést

Magyarországon évente 50-60 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, amely az EU-átlag közel háromszorosa. Szívrohamot évente 25-30 ezer ember kap, csaknem harmaduk meghal, mielőtt kórházba kerülne. Ma csupán az infarktusos betegek 20 százaléka jut el az ország 14 szívkatéteres centrumának valamelyikébe, ez az arány Csehországban már meghaladta az 50 százalékot. Budapesten öt helyen végeznek korszerű szívkatéterezést, de ugyanilyen szintű ellátásban részesülhetünk Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon, Szegeden, Pécsen, Zalaegerszegen, Győrben és Balatonfüreden is. A kecskeméti centrum átadása pedig már csak idő kérdése.