Castro átadta hatalmát

Két héttel – hivatalos – nyolcvanadik születésnapja előtt és 47 és fél évvel a forradalom győzelme után Fidel Castro bejelentette: gyomorvérzés után műtétet hajtottak végre rajta, ezért ideiglenesen átruházza hatásköreit. 1959-es hatalomra jutása óta első alkalommal adta ki a kezéből 11 milliós országa, annak hadserege és a kommunista párt irányítását, ám az most sem került messzire: öt évvel fiatalabb, mellesleg a hadügyi tárca – és azzal együtt a rendőrség – élén álló öccséhez, Raúlhoz.

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Fidel Castro helyét ideiglenesen öccse, Raúl vette át. Az elnök halála esetén is ő a kiszemelt utód.
[/caption]A kubai állami tévében személyi titkára által felolvasott levele szerint a nehéz munka okozta stressz és fáradtság idézte elő a betegséget. A műtét tényén túl azonban nem derült ki sem az, mikor hajtották végre, sem az, mennyire súlyos az elnök állapota. Egy biztos: múlt héten a kubai forradalom kezdetének tartott, a Moncada laktanya elleni támadás 53-ik évfordulóján tartott megemlékezésen még beszédet tartott. Itt két dolog is felkelthette hallgatósága gyanúját: a beszéd mindössze két órán át tartott, a vezér ráadásul közölte, nem áll szándékában százéves korában is népét irányítani.

Castro hétfő esti bejelentése mindenesetre „néhány hét pihenést” említ, a nyolcvanadik születésnapjáról megemlékező ünnepségeket azonban jobbnak látta december másodikára – a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők alapításának ötvenedik évfordulójára – halasztani. Nem maradt el az ünneplés az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok körében: a becslések szerint több mint 650 ezer kubainak otthont adó Miami utcáin a bejelentés hírére karnevált rögtönöztek. A kubai kommunizmus végét ünneplő disszidensek otthon maradt rokonai inkább aggódtak. A The New York Times tudósítója legalábbis a vezér mielőbbi felépülésében reménykedőkkel találkozott a havannai éjszakában.

Vezető kubai ellenzékiek ugyanakkor már a halálhír bejelentését várják. Vélekedésüket orvosi vélemények is megerősítik, melyek szerint nyolcvanévesen már igen súlyos következményekkel járhat egy gyomorvérzés s egy ilyen sebészi beavatkozás. A Fehér Ház, amely a kubai ellenzékkel együtt egy ennél jóval radikálisabb változást vár, egyelőre óvatos. „Nem akarunk az állapotát érintő találgatásokba bocsátkozni. Folytatjuk a Kuba szabadságáért végzett munkát” – közölte Peter Watkins szóvivő. Ez leginkább a négy és fél évtizede indított embargó fenntartását jelenti, ám – részben a külföldi turizmus fellendülése okán – az utóbbi időben már nem fejti ki remélt hatását.

A spekulációk csak tovább erősítik az ország jövője körüli bizonytalanságot. A hivatalos utód Raúl Castro, ám annak ellenére, hogy az erről szóló döntést majdnem kilenc éve meghozta a Kubai Kommunista Párt, az öcs csak az elmúlt néhány hétben tűnt fel a nyilvánosság előtt, amely a fokozatos hatalomátmentés jeleként értékelhető. Raúl Castrót gazdasági értelemben nyitottabbnak tartják, szakértők szerint a kínai gazdasági modellt szeretné megvalósítani a szigetországban. Bátyja remek szónoki képességei azonban hiányoznak belőle, s már életkora miatt is valószínű, hogy a párt is csupán átmeneti megoldásnak tekintené őt.

2004. október 20. Fiatalok előtt tartott beszéde után a pódiumról lelépve elbotlik, eltöri a jobb karját és a bal térdét. Ülve folytatja, a saját lábán távozik.

2005. november. Beszédben cáfolja egy amerikai szakvélemény megállapítását, miszerint Parkinson-kórban szenvedne. „Csuda jól vagyok!” – mondja a vezér, majd hozzáteszi: „amint úgy érzem, nem vagyok abban az állapotban, szólok a Pártnak, hogy valaki vegye át az irányítást.”

2006. július 26. Százezres hallgatósága előtt közli: Kuba kiváló szociális ellátásának köszönhetően számos honfitársa megéri a századik születésnapját. „Északi szomszédainknak (az Egyesült Államoknak - a szerk.) azonban nem kell félniük, akkor már nem leszek hivatalban” – teszi hozzá.

2004. október 20. Fiatalok előtt tartott beszéde után a pódiumról lelépve elbotlik, eltöri a jobb karját és a bal térdét. Ülve folytatja, a saját lábán távozik.

2005. november. Beszédben cáfolja egy amerikai szakvélemény megállapítását, miszerint Parkinson-kórban szenvedne. „Csuda jól vagyok!” – mondja a vezér, majd hozzáteszi: „amint úgy érzem, nem vagyok abban az állapotban, szólok a Pártnak, hogy valaki vegye át az irányítást.”

2006. július 26. Százezres hallgatósága előtt közli: Kuba kiváló szociális ellátásának köszönhetően számos honfitársa megéri a századik születésnapját. „Északi szomszédainknak (az Egyesült Államoknak - a szerk.) azonban nem kell félniük, akkor már nem leszek hivatalban” – teszi hozzá. Fidel Castro helyét ideiglenesen öccse, Raúl vette át. Az elnök halála esetén is ő a kiszemelt utód. -->