Augusztus elseje: elbocsátások napja

Több társammal kedden tudtam meg, hogy az én nevem is szerepel a kirúgottak listáján – nyilatkozta lapunknak S. Zoltán, aki az egyik budapesti minisztériumból kerül az utcára. A jogi diplomája mellett két idegen nyelvet is beszélő 30 éves férfi ugyan nem aggódik az elhelyezkedéséért, de mint fogalmaz, furcsa, hogy elsősorban azokat küldték el, akik tényleges munkát végeznek a tárcánál. A főnökömnek fele ennyi szaktudása sincs, ő viszont maradhatott, sőt továbbra is vezető beosztásban - teszi hozzá S. Zoltán. A tárcák nagy részénél a dolgozók 10 százalékát bocsátják el, de vannak olyan állami intézmények, ahol ennél jóval nagyobb ez a szám. Augusztus elsejével a gyulai székhelyű Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 84 munkatársából 65-öt rúgtak ki. Az elbocsátottak folyamatosan munkát keresnek, többen megyén kívül is próbálkoznak. Gyulán nincs munka, a környezetvédelmi mérnököknek, vegyészeknek pedig még véletlenül sem akad, így sokak számára a kilátás igencsak rossz.

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Egy Heves megyei balesetnél asszisztálnak a mentősök. Ezentúl ehhez hasonló feladatokra akarnak koncentrálni, emiatt minden tizedik dolgozót elbocsátották. Fotó: Pilisy Elemér
[/caption]„Az eddigi tapasztalatok szerint a tanácsadók, illetve az egyéb, a vezetői tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó feladatokat végző alkalmazottak maradnak, míg igazi szakembereknek távozniuk kell. Legalább két év kell ahhoz, hogy a túlélők kiheverjék a hónapokig tartó bizonytalanság okozta sokkot” – mondta lapunknak Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára hozzátette, hogy a mostaninál durvább fűnyíróelv szerinti elbocsátást még nem tapasztalt, és kétségbe vonja, hogy a mindenféle szakmai szempontot figyelmen kívül hagyó leépítés hatékonyabb és olcsóbb közszférát eredményezne.

Közben a mentősöket is elérte az elbocsátási hullám az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) azonnali hatállyal tíz százalékkal csökkenti létszámát. Az egészségügyi miniszter által még július 28-án elrendelt leépítésnek összesen 734 dolgozó, köztük mentőápolók és sofőrök esnek áldozatául. Nem sikerült elérnünk Győrfi Pált, az OMSZ szóvivőjét, így nem sikerült megtudnunk, hogy milyen szempontok szerint és kik – helyben vagy központilag – döntik el, hogy kiknek kell új munkahely után nézniük. Bizonyára ők lesznek azok, akiket emberileg és szakmailag egyaránt alkalmatlannak minősítenek, ugyanis az OMSZ által kiadott hírlevél szerint „a változások hosszú távon egy kisebb, de hatékonyabb, ... emberileg és szakmailag egyaránt alkalmas személyi állománnyal dolgozó állami mentőszolgálat kialakulásának irányába mutatnak”. Szintén nem tudtuk meg a szóvivőtől, hogy mi lesz az eddigi célokkal, amelyek a fehér foltok – olyan területek, ahova nem tudnak időben megérkezni a mentőkocsik – felszámolására vonatkoztak. A létszámcsökkentés végrehajtása már az előkészítő szakaszban tart, de az OMSZ nem kívánja megkerülni a dolgozói érdekképviseletekkel kapcsolatos egyeztetési kötelezettségeit.

Az intézkedés hivatalos indoklása szerint az elbocsátások azt a kitűzött célt szolgálják, hogy a jövőben a szervezet az alapfeladataira – mentés, sürgős, illetve szakkíséretet igénylő betegszállítás – jobban tudjon koncentrálni. Így az ezek közé nem tartozó, nem sürgős, valamint előjegyzett betegszállítást csak akkor vállalja az OMSZ, ha lesz elegendő szabad járművük. Ugyanis eddig az évi mintegy 2,3 millió elvégzett feladatuk több mint fele olyan munka volt – hazaszállítás, ellenőrző vizsgálatra szállítás –, amelyek nem igényelték az OMSZ szakmai felkészültségét, kéklámpás és jól felszerelt autóit. Az ilyen „bagatell” esetek lebonyolítása az Országos Egészségügyi Pénztárral szerződésben lévő 46 magyarországi betegszállító szervezet végzi, amelyek ha a beteg érvényes társadalombiztosítással rendelkezik, akkor továbbra is ingyen oldják meg a feladatokat. Az ÁNTSZ-nél is a tegnapi volt az elbocsátások napja, ott csaknem hatszáz, többségében nyugdíjas korú munkatárstól köszöntek el augusztus elsejével.

A mentőszolgálatnál tervezett elbocsátásokra reagálva Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa elmondta, hogy a kormány az egészségügyi pénzkivonást nevezi reformnak, és „lassan nem marad más, mint a nemzeti radikalizmus törvényes eszközeivel megvédeni a nemzeti intézményeket”.

Olcsóbb az államnak, ha a fiatalokat rúgja ki

A kormány döntése értelmében a minisztériumokból kétezer, míg a központi költségvetési szervektől további 13 és fél ezer alkalmazottat kell elbocsátani. A köztisztviselőknek – a szolgálati jogviszonyban töltött időtől függően – egytől nyolc hónapig terjedő végkielégítés, valamint hat havi felmentési időre szóló illetmény jár. Anyagilag azonban koránt sem mindegy, hogy a felek közös megegyezéssel vagy felmondással válnak-e el egymástól. Becslések szerint kétezer ember elbocsátása közel tízmilliárd forintjába kerül a költségvetésnek, igaz ennek jelentős része adó formájában vissza is csorog oda.

Vég Márton Olcsóbb az államnak, ha a fiatalokat rúgja ki A kormány döntése értelmében a minisztériumokból kétezer, míg a központi költségvetési szervektől további 13 és fél ezer alkalmazottat kell elbocsátani. A köztisztviselőknek – a szolgálati jogviszonyban töltött időtől függően – egytől nyolc hónapig terjedő végkielégítés, valamint hat havi felmentési időre szóló illetmény jár. Anyagilag azonban koránt sem mindegy, hogy a felek közös megegyezéssel vagy felmondással válnak-e el egymástól. Becslések szerint kétezer ember elbocsátása közel tízmilliárd forintjába kerül a költségvetésnek, igaz ennek jelentős része adó formájában vissza is csorog oda. Egy Heves megyei balesetnél asszisztálnak a mentősök. Ezentúl ehhez hasonló feladatokra akarnak koncentrálni, emiatt minden tizedik dolgozót elbocsátották. Fotó: Pilisy Elemér -->