Hírek

2006.08.05. 07:00

„A cél nem szentesítheti az eszközt”

A pártokkal megint nem, de a szakmai szervezetekkel ezúttal konzultálni fog az államfő a legfőbb ügyész személyéről. Sólyom László lapunknak úgy nyilatkozott, a demokráciát ássa alá, ha a pártok azt hiszik, a választási kampányban azt mondanak és azt ígérnek, amit akarnak.

Szakács Árpád–Újvári Miklós

- Éppen egy éve választotta meg az Országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökének. Öt évből egy eltelt, hogyan néz ki a mérleg?

- Civil jelöltként olyan programmal indultam, amelynek fő célja az volt, hogy új hang jelenjen meg a magyar politikában. „A lehet más a politika” jelszava azt jelenti, hogy a pártok szempontjai mellett helye van más érdekeknek és értékeknek is. Az első év leginkább a külpolitikában hozott mérhető, kézzelfogható eredményeket. Összesen 32 államfővel találkoztam, igen jó személyes kapcsolatok épültek ki. Különösen a négyszemközti megbeszéléseken sikerült a megfelelő hangot megtalálni ahhoz, hogy megértessem Magyarország helyét és törekvéseit a régióban, azt, miért és hogyan határozzák meg a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek külpolitikánkat. A határon túli magyarok ügyét pedig itthon is ki akartam szabadítani a párt-érdekek fogságából, és a megkövesedni látszó pénzelosztó szemléletből. Elkezdtem egy konferenciasorozatot a határon túli magyarság tényleges helyzetének, valamint törekvéseinek és igényeinek feltárására. Mindezeken kívül az államfő kötelessége őrködni az államszervezet demokratikus működése fölött. Ezen belül most arról kell gondoskodnom, hogy az olyan független szervezetek, mint például az ügyészség, megőrizzék pártatlanságukat, sőt azt kétségbe se lehessen vonni.

- Az is a függetlenség jele, hogy a kampány idején nem szólalt meg?

- Sokan elvárták volna, hogy hívjam fel a figyelmet: túlságosan kemény, személyeskedő a hangnem. De szerintem ez a kampány jobb volt, mint a négy évvel ezelőtti; most kevésbé sértették meg egymás emberi méltóságát a politikusok. Utólag viszont úgy látom, meg kellett volna ismételnem, amit újévi beszédemben kifejtettem: a felelős ember ad magára, úgy választ, hogy kellően informált; és arról kell szólnia a választási kampánynak, hogy az ország nagyon súlyos gazdasági helyzetét melyik párt miként orvosolná.

- Valóban nem erről szólt a kampány, a súlyos helyzetről a kormány hallgatott.

- A történtek után úgy látom, a köztársasági elnök nem hallgathat. Nem kerülhető meg a kérdés, hogy milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez. Ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen eszközt szentesít – például a választási ígéretek semmire sem köteleznek –, akkor a demokrácia hitelvesztése fenyeget. Az is veszélyes, ha az azonnali változtatás szükségességére hivatkozva a jogalkotásban a hagyományos szakmai és demokratikus egyeztetések háttérbe szorulnak, illetve ha a szakszerű államigazgatás túlzottan átpolitizálódik.

– Ön többször konzultált gazdasági kérdésekről szakemberekkel. De a kormány tájékoztatta Önt a kormány a választások előtt az ország gazdasági helyzetéről? Képben volt?


- A kormánytól csak a hivatalba lépésem után kértem és kaptam egy részletes helyzetleírást. Az eltelt egy év alatt viszont folyamatosan tájékozódtam gazdasági szakértőktől. Sokféle irányzat képviselőjével konzultáltam, Járai Zsigmondtól Surányi Györgyig, Békesi Lászlótól Csaba Lászlóig, vagy Bokros Lajosig, hogy csak példákat említsek. De voltak nálam az óriásvállalatok és nagybankok vezetői, vagy a kamarák képviselői is.

- Miközben alkotmányossági össztűz zúdult a Gyurcsány-csomagra, addig Ön rövid gondolkodás után aláírta a törvényt, segítve ezzel a mielőbbi hatálybalépést. Ennyire nincs valóságlapja azoknak az észrevételeknek, amelyeket több mint egy tucat szakmai és egyéb szervezet fogalmazott meg a jogszabállyal szemben?

- Ha kétségtelen alkotmányossági kifogásom lett volna, akkor kötelességem lett volna alkotmánybírósági kontrollt kérni. Ilyen kétségtelen alkotmányellenességről azonban nem győződtem meg. Azt is figyelembe kell venni, hogy az elnöki pozíció más, mint az alkotmánybíróságé. Az alkotmánybíróság kiiktathat egy törvényből egyes rendelkezéseket úgy, hogy a többi hatályban marad. A köztársasági elnök viszont csak a mindent vagy semmit között választhat, hiszen ha vétózik, az egész törvénynek meg kell várnia az AB döntését. Ami a politikai szálat illeti, vagyis azt a lehetőséget, hogy a törvényt visszaküldöm az Országgyűlésnek további meggondolásra, tekintettel kellett lennem e lépés súlyos gazdasági kockázatára. Természetesen erről a kockázatról is tájékozódtam. Az adott helyzetben és pillanatban nem volt az ország számára jobb alternatíva.

- Az indoklásban azt is kifejtette, hogy fontos, legyen értelme az áldozatoknak. Lesz?

- Sok minden múlik azon, hogy a konvergenciaprogramot az Európai Unió elfogadja-e, illetve, hogy az idei költségvetés híven és végrehajthatóan tükrözi-e a szükséges változásokat.

- Köztudott, hogy az Ön legfőbb ügyész-jelöltjét a kormányoldal nem csak szakmai okok miatt utasították el. A pártok nehezményezték, hogy nem konzultált velük. Ezek után milyen esélye van arra, hogy a következő főügyészt elfogadja-e a parlament?

- Azzal, hogy nem egyeztetek, semmilyen szabályt nem szegtem meg. Igaz, hogy az egyeztetést elődeim gyakorolták. Ugyanakkor hiába egyeztetett Göncz Árpád és Mádl Ferenc az ombudsman-jelöltekről, mégsem fogadta el őket a parlament. A jelenlegi adatvédelmi biztos például már a harmadik jelölt volt. Tehát nem először esett meg ilyen elutasítás. Az ügyészség körül az utóbbi években magasra csaptak a politikai indulatok. Csak úgy lehet garantálni az ügyészség pártatlanságát és függetlenségét, ha valamely párttal való kapcsolatnak árnya sem vetülhet a legfőbb ügyészi poszt várományosára, s még kevésbé az, hogy a támogatás fejében egy párt kívánságait teljesíti. Ha alku alapján nyeri el a posztot valaki, mi a garancia arra, hogy nem alkuk alapján fog dolgozni? El vagyok szánva rá, hogy a legfőbb ügyészt kivegyem a pártok politikai erőteréből.

- Megtalálta már az új jelöltet?

- Vannak jelöltek. Több személyt is meg fogok hallgatni, és a szakmai szervezetek állásfoglalását is kikérem. Az őszi parlamenti ülésszak első napján javaslatot fogok tenni az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész személyére.

- Elődjei mindig vezették a népszerűségi listákat, most az egész politikai osztály népszerűsége csökken, köztük az Öné is. Zavarja ez?

- Nem örülök neki. Ugyanakkor mérlegelni kell, hogy mit is mér a népszerűségi sorrend. Nem a tényleges teljesítményt, hanem csupán azokat az érzelmeket, amelyet a média által közvetített kép kelt az emberekben. Mégis fontos, hogy mit tartanak az emberek az elnökről. Ha szeretném terveimet véghez vinni, akkor szükséges, hogy a közvélemény elfogadjon. Egy tanulság biztosan van. Eddig keveset szerepeltem. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani annak bemutatására és megmagyarázására, mit, és miért tesz az elnök.

- A közelmúltban bejelentette, hogy új helyen szeretne ülni a Parlamentben. Sokan mindmáig nem értig ennek a hátterét.

- Ez felel meg a köztársasági elnök alkotmányjogi helyzetének. A parlamenti patkó első sorának bársonyszékeiben az Országgyűlésnek felelős miniszterek ülnek. Az elnök jogállása viszont alapvetően más, mint a kormányé. Máshol is szokás ezt szimbolikusan is kifejezni: az államfő a képviselőkön és a kormányon kívül foglal helyet. Alkotmánybírósági elnökként is először a képviselők közé ültettek, de hamarosan a páholyba költöztem. Most köztársasági elnökként ugyanígy teszek.

- A Zengő megóvásában nagy szerepet játszottak a civil szervezetek. Az ügy mellett kiállt Ön is. Tervez a jövőben is hasonló fellépést?

- A Zengővel kapcsolatos civil mozgalomnak, és az ügy sikerének nem lehet eléggé örülni. A bős-nagymarosi erőmű elleni tiltakozó mozgalomhoz mérhető csak a jelentősége. Sikerült megakadályozni egy visszafordíthatatlan természetrombolást a Mecsek legértékesebb területén. Most Pécsett sokan kifogásolják, hogy a NATO-lokátor új helyszínének a Tubest tervezi a honvédelmi tárca. Nem szabad, hogy a civil mozgalmak és a tiltakozás kapcsán megismétlődjenek a Zengőnél elkövetett hibák és jogsértések. Vannak aggályaim: megengedhetetlen volt például, ahogy a tiltakozó pécsiekkel a közmeghallgatáson bántak. Feltétlenül szükséges, hogy korrekt hatástanulmányok készüljenek, s azokat nyilvánosan megvitathassa a lakosság. Ugyancsak fontos szerepet játszottak a civil és szakmai szervezetek Pécsett a kulturális fővárosi pályázat elkészítésében és sikerre vitelében. Fontosnak tartom, hogy részvételük a projekt megvalósításában mindvégig hangsúlyos maradjon. Egyébként ez felel meg a pályázatban foglaltaknak is.

- Egy év alatt Bushtól Putyinig találkozott a világ vezetőivel. Lehet a külpolitikában önálló hangja a köztársasági elnöknek a külpolitikában?

-A kormány külpolitikai irányvonalát kell követnem. De az alkotmány keretein belül önálló hangot viszek ezután is. Putyin orosz elnökkel találkozva például nem rejtettem véka alá, hogy aggódva figyeljük a hatalomkoncentrációt, és szót emeltem a kis finnugor rokonnépek jogaiért is. Nagy visszhangja volt, hogy Bush elnöknek szóba hoztam: a terrorizmus elleni harc csak az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett lehet sikeres. Mindig határozottan képviseltem az emberi jogok ügyét, legutóbb a török elnöknek felvetettem a kurd kérdést.

- Nem tervez találkozót a szlovák köztársasági elnökkel azután, hogy az ottani politikai retorika kezd szélsőséges irányt váltani?

- Szükség esetén megteszem a magam lépéseit, nem feltétlenül a sajtónyilvánosság előtt.

- Önnek az idei nagy célja, hogy nemzeti egységben ünnepeljük meg 1956 ötvenedik évfordulóját. De vannak rossz jelek, két különböző emlékmű lesz például. Hogyan áll a munkával?

- Az ötvenhatos évforduló világesemény lesz. Soha nem látott számú állam- és kormányfő vesz részt az ünnepségen, az egész világ ránk fog figyelni. Magyarországnak méltóképpen kell szerepelnie, nem hozhat szégyent sem az 1956-os forradalomra, sem magára. Hamarosan meghívom az összes ''56-os szervezetet a Sándor palotába, s kérem őket, hogy függetlenül belpolitikai véleményüktől, vegyenek részt a magyar nemzetnek, a magyar államnak ezen az ünnepén. Ugyanez vonatkozik a jelentősebb pártokra is. Ez nem kormányzati protokoll-esemény lesz, ahonnan az ellenzék távol szokott maradni. Október 23. megünneplése a világ szeme előtt, és részvételével leginkább egy szertartáshoz hasonlítható. Úgy is kell viselkednünk.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!