Hírek

2006.07.19. 20:39

Szűken mérik a magyar szabadságát

A törvény szerint mindenkit megillet évente minimum húsz nap fizetett szabadság, de azt senki nem tudja, mennyire használják ezt ki a magyarok.

Beke Károly

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Elsősorban a vezető vagy alacsonyabb beosztásban dolgozókra jellemző, hogy nem veszik ki a szabadságukat
[/caption]„Leginkább a nagyon magas és a nagyon alacsony beosztásban lévőkre jellemző, hogy nem pihenik ki magukat: a menedzserek, vezető beosztásúak, ha el is mennek nyaralni, általában viszik magukkal a laptopot és a mobilt, hogy pihenés közben is tudjanak dolgozni. Alacsony beosztásúak pedig tisztában vannak azzal, hogy bármikor találnak valakit a helyükre” – mondta el lapunknak Szabó Enikő, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének kommunikációs szakértője.

Jellemző, hogy sokan nem merik kivenni a szabadságukat, mert féltik az állásukat. Ha el is mennek szabadságra, legtöbbször csak rövid időre, általában egy hétre. Hozzátette: a nagyobb ipari cégeknél, jellemzően ahol külföldi a tulajdonos, egyszerre adják ki a szabadságokat nyáron, ilyenkor az egész gyár leáll. Ez Európában már bevett gyakorlat. Sokan betegségük idejére veszik ki a fizetett szabadságot, mert nem mernek elmenni betegállományba.

Egy uniós direktíva értelmében a közösségen belül minimum húsz nap fizetett szabadság illet meg minden munkavállalót egy évben, de ebben is jelentős eltérések vannak. A nyugat-európai országokban nem ritka a 25–30 nap éves szabadság sem, míg régiónkban általában húsz nap a minimum. „Ezek az eltérések korábban kiharcolt eredményeknek köszönhetők, támadják is ezekért az ottani szakszervezeteket” – mondta el Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. Hozzátette: a közelmúltban Németországban például a munkavállalók döntöttek úgy, hogy hajlandók többet dolgozni. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy az unió országai versenyhátrányban vannak a távol-keleti államokkal szemben a sok fizetett szabadság miatt. „Arra nem látok esélyt, hogy a közeljövőben Magyarországon növekedjen a minimális fizetett szabadság ideje. Tavaly próbáltuk elérni, hogy december 24-e fizetett ünnep legyen, a munkáltatók már ebbe sem akartak belemenni” – mondta el véleményét Pataky Péter.

A szabadság egynegyedével elvileg a dolgozó rendelkezik, a többit a munkáltató adja ki akkor, amikor akarja. Ezt általában betartják a cégek. Pataky Péter szerint leginkább azoknál a kisvállalkozásoknál vannak kiszolgáltatva a dolgozók, ahol nincs szakszervezet, nincs érdekvédelem. Ahol van ilyen szervezet, ott általában áthidalják a szabadság kiadásából fakadó problémákat.

Ezek is érdekelhetik