Hírek

2006.07.21. 19:12

Átalakul tucatnyi kórház?

Csalódottak a megyei kórházvezetők, miután az egészségügyi ágazat „súlyos, aggasztó problémáira” nem kaptak érdemi választ a szaktárca vezetőjével folytatott pénteki megbeszélésen.

Bánky Bea

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Molnár Lajos a kórházak vezetőivel: az intézményigazgatók nehezményezték, hogy első kézből eddig nem kaptak tájékoztatást – fotó: Kallus György
[/caption]„Nem az a jó, ha közel halunk meg, hanem az, ha egy kicsit távolabb meggyógyulunk” – határozta meg az egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatos irányelvet Molnár Lajos miniszter pénteken, a megyei kórházak vezetőivel zárt ajtók mögött folytatott megbeszélés után. Példaként azt mondta: „a rákos betegek gyógyításának szempontjából nem az az elsődleges szempont, hogy lakóhelyükhöz milyen közel történik kezelésük, hanem az, hogy olyan intézményben ápolják őket, ahol erre minden személyi és tárgyi feltétel biztosan megvan. Ez néhány esetben bizony azzal jár, hogy a betegnek egy kicsit messzebbre kell utaznia a jövőben.” Konkrétumok pénteken sem hangzottak el az intézmények átalakításával kapcsolatban, a kórházvezetők csupán „bíztató, támogató, de az általánosságok síkján zajló ígérvényeket” kaptak a tárcavezetőtől.

A Magyar Kórházszövetség abban reménykedik, hogy a szaktárcától kapnak iránymutatást arra, hogy az egyes intézmények milyen feladatokat lássanak el a jövőben. Támpontokat valószínűleg csak a kormány által is elfogadott zöld könyvből tudhat meg a szervezet. Az egészségügyi reformterveket tartalmazó tanulmány első változatát szerdán ismerte meg a kabinet, de nem tartotta megfelelőnek, ezért egy hetet adott a minisztérium szakértőinek a dokumentum újraírására. A még formálódó tervek alapján több mint tucatnyi kórházban szüntetnék meg a betegellátást, és az intézményeket rehabilitációs, illetve idősápolási otthonokká alakítanák. A minisztérium szakértői Siklóson, Komlón, Mosdóson, Szentgotthárdon, Balatonfüreden, Hévízen, Zircen, Kisbéren, Dorogon, Nagykőrösön, Kakasszéken, Deszken, Szeghalmon, Szikszón, Mátraházán és Mezőkövesden valósítanák meg ezt a fajta átalakítást.

Ezekről a tervekről az érintett intézmények vezetői is a sajtóból értesültek. Kovács József, a gyulai kórház főigazgatója például egy lapinterjúban azt nyilatkozta: nem tudta, hogy az intézethez tartozó 105 ágyas szeghalmi krónikus kórház rehabilitációs feladatot kapna a jövőben, de örül a hírnek. A rehabilitáció ugyanis szép feladat, és jó a finanszírozása. Kiss Bernadett, az önkormányzati fenntartású, 150 ágyas komlói kórház főigazgatója viszont egy másik interjúban úgy nyilatkozott: ellenzi az aktív betegellátás megszüntetését, mert a környéken sok a kisebb falu, akinek lakói nem jutnának el a messzebb lévő kórházba. Aggályait előre cáfolni meglehetősen nehéz, hiszen nem készült erre vonatkozó hatástanulmány.

A pénteki megbeszélés után világossá vált az is: a kórházaknak továbbra is ügyeskedniük kell, azaz különböző „működtetési technikákat” kell alkalmazniuk fennmaradásuk érdekében. Ilyen lehet a várólista, vagy a műtétek elhalasztása – jelentette ki a Magyar Kórházszövetség elnöke a pénteki megbeszélést követően. Golub Iván elmondta: a július 1-től hatályos új finanszírozási rend az intézmények létét fenyegeti, hiszen a 157 hazai kórház ezután 10-12 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhat, viszont csak kevés intézmény rendelkezik anyagi tartalékokkal.

Az úgynevezett színlelt szerződések megszüntetése is szóba került a megbeszélésen, de a megyei kórházvezetők a kialakult helyzet megoldására „baráti bíztatáson túl konkrét segítséget”, megnyugtató választ nem kaptak Molnár Lajostól, és Golub Iván véleménye szerint nem is remélhető központi támogatás a probléma kezelésére.

A lakosság 60 százaléka nem terhelhető tovább

Elfogadhatatlannak nevezik az egészségügyben tervezett változásokat a Magyar Szegénységellenes Hálózat tagjai Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz címzett nyílt levelükben. Szerintük több intézkedés tovább rontaná a szegénységben élők életkilátásait. Különösen a „vizitdíj, receptdíj, ágydíj” bevezetése ellen tiltakoznak. A nyílt levél aláírói – köztük Ferge Zsuzsa, a gyermekszegénység elleni program kidolgozásával éppen az MSZP-SZDSZ-kormány által megbízott akadémikus – úgy vélekednek: a lakosság 60 százaléka alig terhelhető tovább, különösen nem egy olyan kiszolgáltatott helyzetben, amelyet a betegség jelent.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!