2006.06.23. 07:00
Vonzó a cégeknek Szlovákia
A jóval kedvezőbb adózás miatt egyre több magyar cég települ át Szlovákiába. Ám ha csak a központjuk van a szomszéd országban, és minden mást Magyarországon végeznek, akkor a magyar adórendszert kéne rájuk alkalmazni.
A magyar tőke mértéke Szlovákiában már közelít a kétmilliárd dollárhoz. Ennek nagy részét a regionális multik (például az OTP, a Mol, a TriGránit) fektették be, de becslések szerint több mint hatezer kis- és középvállalkozás is a szomszédos országba tette át székhelyét. A szlovákiai cégalapítás az ezredfordulótól vált népszerűvé, de az igazi felfutás a 2004-es adóreform és EU-csatlakozás után következett el. Ma a kiáramló magyar tőke első számú célpontja északi szomszédunk.
[caption id="" align="alignleft" width="260"] Magyarországról nézve csábítónak tűnik a befektetési környezet északi szomszédunknál
[/caption]Ez a lépés nem elsősorban termelőcégekre jellemző, a konkrét gyártási folyamatot egyetlen cég sem telepíti át. „Északi szomszédunknál ismeretlen a helyi iparűzési adó fogalma, az ott bejegyzett cégeknek csupán a 19 százalékos társasági adót kell fizetniük. Ezzel szemben hazánkban átlagban 24 százalék a cégek adóterhelése, ráadásul a kormány most tervezi bevezetni a négy százalékos szolidaritási adót is” – mondta el lapunk kérdésére Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. A szomszédban az osztalékot sem terheli adó, ennek is köszönhető, hogy összességében jóval kedvezőbbek az adózási feltételek. A 2004 januárjában hatályba lépő reform óta Szlovákiában egykulcsos, 19 százalékos személyi jövedelemadó és egységesen 19 százalékos forgalmi adó van érvényben, igaz, ezek nem befolyásolják jelentősen a cégalapítási kedvet. Annál inkább az, hogy a magyarnál kedvezőbb kulcsok mellett jóval egyszerűbb, átláthatóbb az adórendszer Szlovákiában.
A cégalapítás is jóval olcsóbb északi szomszédunknál. Kétszázezer koronás (mintegy 1,4 millió forintos) alaptőkével bárki létrehozhat kft-t, a részvénytársaság minimális alaptőkéje ennek ötszöröse. Nálunk a kft-hez legalább hárommillióra, rt-hez húszmillióra van szükség.
Szlovákiában létezik úgynevezett nyílt kereskedelmi társaság is, ehhez nincs szükség alaptőkére, csak két alapítóra. A magyar betéti társasági szlovák megfelelője a komandit társaság, melynek alaptőkéje nem lehet kevesebb tízezer koronánál (hetvenezer forint). A cégbírósági bejegyzés szintén tízezer koronába kerül, a tevékenységi engedélyért pedig ezer koronát kell fizetniük az áttelepülő cégeknek. Az adminisztráció költsége a szomszédos országban sem egységes, régiónként változik. Egy pozsonyi iroda például bizonyára jóval többet elkér a papírmunkák intézéséért, azonban ott jobban adnak a profizmusra is – mondta el lapunknak egy cégalapítással foglalkozó szlovákiai iroda képviselője.
Hazánk és Szlovákia között a kettős adóztatás elkerülése érdekében egyezmény van érvényben, mely szerint a cégeknek ott kell adózniuk, ahol a tényleges tevékenységet végzik. Tehát ha egy vállalat csak a központját helyezi át a szomszédos országba, minden más tevékenységet Magyarországon végez, akkor a magyar adószabályok vonatkoznak rá. Ezeket a cégeket azonban nagyon nehéz ellenőrizni. Rengetegen használják ki a különböző kiskapukat is: ha például egy magyar cégnek csak az ügyvezetése van külföldön, akkor bizonyos esetekben lehetőség van arra, hogy az adóterheket megosszák a két ország között.
A magyar kormány szinte semmit nem tud tenni a tömeges áttelepülés ellen, a szakértő szerint azonban nem kell változtatni a szabályozáson, a jelenlegi szabályokat kéne betartani, szigorúbban ellenőrizni, hol végzik a tényleges tevékenységet ezek a cégek. Erre azonban nem biztos, hogy lesz kapacitása az APEH-nek – tette hozzá.