Bealkonyult a hazai fegyvergyártásnak

Lassan végleg befellegezhet a hazai fegyvergyártásnak, hiszen az egykor Európa-szerte híres budapesti Keserű Művek Fegyvergyár is változtatott tevékenységi körén és fegyverkereskedésből próbálja életben tartani magát. "Tönkretette a cégemet az a 2004-es kormányrendelet – ami most nyáron lép hatályba –, amely a korábban engedély nélkül tartott flóbert fegyverek tartását is az engedélyköteles kategóriába sorolta" – mondta lapunknak Keserű Béla cégvezető. A fegyverboltokba betérő vásárlók ugyanis többnyire azonnal elállnak az üzlettől, amikor megtudják, hogy a 7,5 Joule alatti torkolati energiával rendelkező – tehát az emberi élet kioltására alkalmatlan – pisztolyokhoz is rendőrségi engedély szükséges.

[caption id="" align="alignleft" width="240"] Az ázsiai konkurenciával szélmalom vív a magyar fegyvergyártás. – fotó: Darnay Katalin.
[/caption]"A fegyvergyártásnak azért sincs jövője, mert a magyar cégek az ázsiai konkurenciával szélmalom harcot kénytelenek vívni, továbbá kevés, ezért rendkívül drága a nyersanyag'''' – hangsúlyozta a cégalapító. Keserű Béla szerint hiába jobbak a hazai konstrukciók a külföldieknél, ha fémipari szakmunkásokat már nem képeznek, és sorra szűnnek meg a bányák és öntödék.

A fegyvergyár termékeinek 90 százaléka 2003-ban még a hazai piacon talált gazdára, az egy évvel későbbi szabálymódosulás azonban földcsuszamlás szerű változásokat indított el a cégnél. "Magyarországon gyakorlatilag már nem adunk el semmit, a jövőben az exportra helyezzük a hangsúlyt, főleg az ukrán és a lengyel piacot célozva meg" – szögezte le a cégvezető. A fénykorában 150 főt, most néhány tíz embert foglalkoztató vállalkozás azonban a gázpisztolyok többségét – havi ezer darabos tételben – már ázsiai országokban gyártatja le, és behozatal után tisztes haszonnal adja tovább a vevőknek. Keserű Béla szerint legalább ötször drágább volna, ha a termelés Magyarországon folyna, hiszen a hazai alapanyagok – vas, alumínium, műanyag, zamak (nagyszilárdságú cink-alumínium ötvözet) – ára rendkívül magas, nem beszélve a magyar és a kínai bérköltségek és adók közötti különbségről. Havi pár százas nagyságrendben azonban még mindig készülnek a hazai piacra is a gáz-riasztó-, lég-, és elöltöltős pisztolyok. "Kiszámíthatatlan a jövő, hiszen még az sem teljesen kizárt, hogy a csúzli tartása is engedélyköteles lesz" – mondta Keserű Béla.

A hazai fegyvergyártás alkonya tavaly nyárra datálható, amikor felszámolták az évszázados hagyományai ellenére csődbe ment Fégarmy Fegyvergyártó Kft-t, amelynek jogelődjét Fegyver- és Gázkészülékgyár néven 1891-ben alapították. Az ország utolsó jelentős fegyvergyárát több évig elhúzódó privatizáció után 2003-ban a Fúzió-Pharma Rt. vette meg. Az exportpiac szűkülése miatt azonban veszteséges lett az üzem, amelyen még a Magyar Honvédséggel 2004-ben kétezer-ötszáz kézi lőfegyver legyártására kötött 170 millió forintos szerződés sem segített. A magánosítás után alig két évvel már csődbe is jutott a Fégarmy, a tartozások kifizetése fejében az eszközök az új tulajdonoshoz, a Fég-Invest Kft-hez kerültek. Információink szerint ez a cég jelenleg is foglakozik fegyvergyártással, de vezetőik többszöri megkeresésünk ellenére sem kívántak tájékoztatást adni tevékenységükről.