Mindennapi zsírleszívásunk add meg nekünk ma!

Néhány hete, talán legfeljebb egy hónapja jelent meg a budapesti Partvonal Könyvkiadó gondozásában Werner Bartens Orvosi tévhitek lexikona című munkája. A kötetet lapozgatva jutott most eszembe, hogy tavaly szeptemberben a fél világ hülyére röhögte magát azon a szerencsétlen román balfácánon, aki törött pénisszel került kórházba. A romániai Galati város kórházában az elmúlt évek legfurcsább műtétjét hajtották végre: egy 52 éves férfi letört férfiasságát kellett visszaoperálni. A Corod községből származó férfi elmondta, hogy reggeli erekciója még tartott, amikor búzával teli zsákot próbált rakodni, és az egyik zsák kicsúszott a kezéből. A férfi szörnyű fájdalmakkal ugyan, de saját lábán ment kórházba.

Ez is egy orvosi furcsaság. Habár azért vettem elő a minap egyik reggel Werner Bartens Orvosi tévhitek lexikona című munkáját, mert fejfájással ébredtem, s gondoltam utána nézek, mit mondd erről a szakértő. A könyvet fellapozva, a fejfájásról teljesen megfeledkezve azonban már egészen más vizekre eveztem. Fejfájás címszó nem is szerepel a kötetben. Az első hiba, amit aznap reggel felismertem.

"A fájdalomban az a legszebb, amikor elmúlik", állítja Werner Bartens, aki foglalkozását tekintve egyébként orvos és egészségügyi szakíró. Valószínűleg gyakorló orvosként sokszor kellett szembesülnie olyan elterjedt tévhitekkel, amelyeknek semmilyen tudományos alapja nincs, s amelyeknek köszönhetően az egyszerű, hétköznapi emberek többet ártanak maguknak, mint használnak, amikor úgy vélik, hogy otthon, orvosi segítségnyújtás nélkül is ki tudják kúrálni magukat. Legtöbbször mire orvoshoz jutnak, már nem az eredeti bajuk-betegségük miatt kell gyógyítani őket, hanem a téves kúrálás, kétes kezelések miatt keletkezett prolémákat kell megoldania az orvosnak.

Vannak persze "szelídebb" tévhitek is, amelyekkel bajt ugyan nem okozhatunk magunknak, mégis oly mélyen beépültek már a köztudatba, hogy szinte mindenki helyesel és a fejét rázza bólogatva, amikor elhangzanak, vagy szóba kerülnek. Az orvos meg csak tátja a száját döbbenetében...

Werner Bartens két szócikket is szentelt könyvében a plasztikai sebészetnek, illetve a plasztikai műtéteknek. Egyaránt tévhitnek tekinti azt is, hogy az ún. szépészeti beavatkozás esztétikai luxus lenne, s azt is, hogy a csak nők vállalkoznak plasztikai műtétre.

A szerző megállapítja, hogy a műtéti korrektúrák néha ésszerűek is tudnak lenni, sőt olykor orvosilag is szükségesek. Egyes becslések szerint, amelyekre Werner Bartens hivatkozik kötetében, az USA-ban évente legalább egymillióan fekszenek sebészkés alá a szépség érdekében, s szinte lehetetlen megmondani, hogy az elvégzett beavatkozások közül mennyi volt valóban orvosilag is indokolt, s mennyit vezérelt csak az öncélúság, amikor csak a szépség érdekében nyúltak az orvosi szikéhez. Más becslések is vannak... Ezek szerint a plasztikai műtétek száma évente akár a kétmilliót is elérheti.

Németországban, valószínűleg azért is, mert az ország kisebb, mint az Amerikai Egyesült Államok, évente "mindössze" 400 ezer szépészeti beavatkozásról szólnak a becslések, ugyanakkor azonban itt is meg kell említenünk, hogy vannak olyan adatok is, amelyek ennél jóval magasabb számokról beszélnek.

Az összes plasztikai sebészeti eljárás közül Németországban a zsírleszívásnak és a hasfeszesítésnek van a legnagyobb divatja, 40%-ban ilyen beavatkozásokat végeznek el az orvosok. A felvarrás 25%-ban van jelen a műtétek között, s csak ezek után következik az orrkorrekció és a mellműtét. Werner Bartens megállapítja azt is, hogy az ügyfelek egyre fiatalabbak. A plasztikai műtétre jelentkezők egynegyede ma már 15-25 esztendős. Valószínűleg úgy vannak vele, hogy nem árt idejében elkezdeni...

Werner Bartens: Orvosi tévhitek lexikona

Tévhitek, féligazságok, megkérdőjelezhető kezelések

Rákot okoz-e a mobiltelefon? Egészséges-e az izzadás? Honnan származik a heroin elnevezése? Gyakoribb a szívinfarktus a menedzserek körében? Egyre több ember szenved fülzúgásban, és nincs nyugalma? Sehol másutt nem olyan gyors a fejlődés, az ismeretek változása, mint az orvostudományban. Bár a fehér köpenyes félistenek folyton az igazságot keresik, alig akad terület, ahol annyi megdöbbentő, ijesztő és hihetetlen féligazság kapna szárnyra, mint az egészségügyben, és amelyet annyi előítélet terhelne, mint orvos és beteg kapcsolatát. Werner Bartens orvos és tudományos szakíró mindannyiunkat foglalkoztató, ezért hallatlanul izgalmas és tanulságos kötetbe gyűjtötte össze az orvostudomány leghírhedtebb tévedéseit, a divatos és civilizációs betegségek egész sorát, a képzelt és félreértett betegek eseteit, beleértve a koleszterin ellentmondásos igazságáról, a rákról és az örök életről alkotott, egymással vitázó nézeteket is.

Egy műtétnek akkor is lehet értelme, ha az állítólagos hiba nem is betegség. Ezek közé sorolja a szerző a zsírleszívást is, hiszen sokakat kínoz az a probléma, hogy számos diétán túl sem tűnnek el a problémás helyekről a zsírpárnák. Werner Bartens szerint ilyenkor új életperspektívát is adhat a plasztikai műtét. Hozzáteszi azonban, hogy ilyenkor az orvos feladata eldönteni, hogy krónikus önértékelési zavarról van-e szó, ugyanis abban az esetben a műtét már nem sokat segíthet: pszichoterápiára van szükség.

El kell ismernünk Werner Bartensnek, hogy a valóban könnyed és olvasmányos stílusban megírt kötetében nem terheli száraz adatfelsorolással és statisztikákkal, a hétköznapi ember, s valószínűleg a célközönség számára is érthetetlen és megfoghatatlan kacifántos orvosi fejtegetéssel az olvasóját, nem kacérkodik a tudományoskodással, amit pedig végzettségét tekintve akár meg is tehetne. Ilyen szempontból tehát nem szakkönyv az Orvosi tévhitek lexikona, soha nem lesz belőle ajánlott szakirodalom, vagy tankönyv az orvosi egyetemeken. Inkább nevezném a kiadványt a laikusok számára készült, fölvilágosító irodalomnak. A kötet jellegéből adódik, hogy bármikor érdemes leemelnünk a polcról, ha hihetetlenül hangzó orvostudományi szenzációkkal szembesülünk a bulvársajtóban. Hiszen a tévhitek egyik forrásának, és egyik legfőbb terjesztőjének is tekinthetjük az ilyen jellegű kiadványokat. Werner Bartens pedig cáfol minden olyan esetben, amikor ezt szükségesnek tartja.

Nem kell abban a hamis reményben sem ringatnunk magunkat, hogy a kötet segítségével helyesen kúrálódhatunk ki betegségeinkből anélkül, hogy orvoshoz fordulnánk, hiszen nem az a célja, nem ad kezelési tanácsokat. Hipochonderek pedig kíméljenek! Képzelet betegek is eredménnyel forgathatják ezt a kötetet, segítheti őket abban, hogy leszokjanak felesleges képzelgéseikről...

Rákot okoz-e a mobiltelefon? Egészséges-e az izzadás? Honnan származik a heroin elnevezése? Gyakoribb a szívinfarktus a menedzserek körében? Egyre több ember szenved fülzúgásban, és nincs nyugalma? Sehol másutt nem olyan gyors a fejlődés, az ismeretek változása, mint az orvostudományban. Bár a fehér köpenyes félistenek folyton az igazságot keresik, alig akad terület, ahol annyi megdöbbentő, ijesztő és hihetetlen féligazság kapna szárnyra, mint az egészségügyben, és amelyet annyi előítélet terhelne, mint orvos és beteg kapcsolatát. Werner Bartens orvos és tudományos szakíró mindannyiunkat foglalkoztató, ezért hallatlanul izgalmas és tanulságos kötetbe gyűjtötte össze az orvostudomány leghírhedtebb tévedéseit, a divatos és civilizációs betegségek egész sorát, a képzelt és félreértett betegek eseteit, beleértve a koleszterin ellentmondásos igazságáról, a rákról és az örök életről alkotott, egymással vitázó nézeteket is. -->