Hírek

2006.04.14. 07:00

Húsvét, az áldozatos szeretet ünnepe

FELTÁMADÁS Az élet győzedelmeskedik a halálon. A húsvétnak azonban van egy mélyebb üzenete is: a szereteté. A hagyomány szerint a megtestesült Isten életét adta az emberiségért.

Rados Virág

A legnagyobb szeretet azé, aki életét adja barátaiért – áll a Bibliában. Krisztus feltámadásának ünnepe az ősi termékenységrítusokból fejlődött ki, a húsvét számos szimbólumával együtt.

[caption id="" align="aligncenter" width="220"] Húsvéti szimbólumok modern kiadásban
[/caption]

Feltámadás. Az élet győzedelmeskedik a halálon, a létezés az elmúláson, az ember sorsa jobbra fordul. Ebben a hitben gyökerezik a húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe.

A középpontban Jézus Krisztus áll, aki szenvedésével, halálával és feltámadásával megváltotta bűneitől az emberiséget, az örök élet reményét hintve el a szívekben.

Locsolóversek nyakra-főre

kommunista:

„Zúg a traktor, szánt az eke,

Elvtársnő, locsolhatok-e?”

romantikus:

„Kelj fel párnádról, szép ibolyavirág,

Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ!

Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,

Teljen a talicskám sok szép piros tolással!”

kacska rímes:

„Sivatagban él a teve,

Locsolkodni jöttem, hehe!”Nem véletlen, hogy a húsvét tavaszi ünnep. A régi korok embere ezer szállal kapcsolódott a természethez: örök körforgásában, a tavasz és a tél kettősében az élet és a halál párhuzamát látta. A tavaszi napéjegyenlőséggel hosszabb lett a nap útja, eljött a fény és vele a megújulás. A természeti népek különböző rítusokkal ülték meg az eseményt. Isteneik élete, halála és feltámadása a természet örök ritmusát követte.

A keresztény ünnep közvetlen történeti előzménye a zsidó húsvét, héberül pészah. A szó kikerülést jelent, jelezve, hogy ezen a napon menekült meg a zsidóság az egyiptomi rabszolgaságból. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott Egyiptomra, és minden elsőszülött fiúgyermeket megölt.

Ez volt a tizedik csapás, amellyel Isten figyelmeztette a fáraót: nem tarthatja tovább fogságban az ő választott népét. Pészah éjszakáján a zsidók frissen leölt bárányt ettek, amelynek vérével megkenték ajtajukat. Így a csapás őket elkerülte. A húshoz kovásztalan kenyeret készítettek – nem volt idő megkeleszteni a tésztát. Menekülni kellett.

A szabadulás emlékére ülik meg a zsidók az ünnepet minden évben. Jézus is a pészahra érkezik Jeruzsálembe. Csakhogy ezúttal ő a húsvéti bárány, aki az egész emberiség bűntől és haláltól való megszabadulásáért áldozza fel magát. Ezért öltött emberi testet karácsonykor, ezért vette magára mindenestül az emberi létezés keresztjét. Istállóban, szalma között született, mint a legutolsó koldus, és szamárháton – az akkori uralkodók közlekedőeszközén – vonul be tanítványaival a szent városba.

Dicsőségesen, akár egy király. Figurája így szólít meg azóta is oly sokakat a világon. Személyében mindenki megtalálhatja azt, amivel azonosulni tud.

Jézus fogadtatása Jeruzsálemben méltó is egy királyéhoz. Tanításainak, csodáinak akkorra már nagy híre van, a nép pálmaágakat lenget előtte mint a béke szimbólumát. Virágokat hintenek az útjába – ezért nevezzük nagyböjt utolsó vasárnapját virágvasárnapnak. A hűvösebb éghajlatú országokban barka helyettesíti a pálmát, virágvasárnapkor máig elterjedt szokás barkaágat szenteltetni.

Jeruzsálemben Jézust elárulják, elfogják, megkínozzák, megölik. A dicsőséges bevonulást a mélységes mély megaláztatás követi. A kereszthalállal a legutolsó bűnözőket büntették, az emberré lett Isten ezt vállalta.

Nagycsütörtökön, Jézus elfogásának estéjén elhallgatnak a harangok, amelyeket sok vidéken kereplőkkel helyettesítettek.

Nagypéntek, Jézus halálának napja gyászünnep. Az oltárt a templomban feketébe burkolják. Az emberek kimennek a falvak szélén lévő kálvária-dombokhoz, és eljátsszák Krisztus keresztvitelének útját. A megváltó ugyanis a jeruzsálemi Kálvária (más néven Golgota) hegyre cipelte föl a nehéz keresztet.

Nagypéntekez kötődnek a Mária-siralmak is. Mária az anyai fájdalom megtestesítője korokon át, amint a feszület tövében fiát siratja. Egyik legrégibb magyar nyelvemlékünkben, az Ómagyar Mária-siralomban áll:  „Világnak világa, virágnak virága,/ Keserűen kínzatul, vas szegekkel veretül.”

Szombat este már a feltámadást várja a körmeneten dicsőítő dalokat éneklő gyülekezet. Ekkor törik meg a negyven napos böjt is, amely a húsvétot megelőzi, és amelyről az ünnep a magyar nevét kapta (nem szabad húst enni). Nagyszombaton sok háznál a vacsoraasztalra kerül a füstölt sonka, a torma, a tojás.

Húsvét vasárnapja a feltámadásé. A katarzis kiteljesedik: a legnagyobb felmagasztaltatás következett el a legmélyebb megaláztatás után. Sok országban e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején szokás várni. A hiedelem szerint a horizonton előbukkanó nap magának a feltámadásnak a bizonyítéka. S aki jól figyel, meg is látja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.

„Úgy szerette Isten a világot, hogy az egyszülött fiát adta érte, hogy aki benne hisz, annak örök élete legyen” – áll a Bibliában. János apostol pedig ezt írja egyik levelében: „Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást”.

Mindez nem hívőkenk is sokat jelenthet. Hiszen a kereszténység óta a húsvét nem pusztán a megújulás ünnepe, hanem főként az áldozatos szereteté. Ami mindnyájunk számára a legnagyobb ajándék.

Honnan ugrott elő a húsvéti nyúl?

A húsvéti nyúl eredete ködbe vész. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában, magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, mely égitest ugyancsak a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolatát a kutatók a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában látják. Eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

E különös tulajdonságú lény hozzánk német közvetítéssel került, de felbukkanását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.

A nyuszit mint húsvéti jelképet először a XVI. századi Németországban használták. Kétszáz évvel később itt készítették el az első ehető cukornyulat. A középkori Németországban alakult ki az a szokás is, hogy a gyerekek kosárfészket készítenek, amelybe az éjszaka leple alatt a húsvéti nyúl ajándékot (többnyire színes tojást és édességet) rejt.

Rados Virág Honnan ugrott elő a húsvéti nyúl? A húsvéti nyúl eredete ködbe vész. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában, magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, mely égitest ugyancsak a termékenység szimbóluma. Nyúl és tojás ősi kapcsolatát a kutatók a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában látják. Eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

E különös tulajdonságú lény hozzánk német közvetítéssel került, de felbukkanását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.

A nyuszit mint húsvéti jelképet először a XVI. századi Németországban használták. Kétszáz évvel később itt készítették el az első ehető cukornyulat. A középkori Németországban alakult ki az a szokás is, hogy a gyerekek kosárfészket készítenek, amelybe az éjszaka leple alatt a húsvéti nyúl ajándékot (többnyire színes tojást és édességet) rejt. Locsolóversek nyakra-főre kommunista:

„Zúg a traktor, szánt az eke,

Elvtársnő, locsolhatok-e?”

romantikus:

„Kelj fel párnádról, szép ibolyavirág,

Tekints ki az ablakon, milyen szép a világ!

Megöntözlek gyorsan a harmat friss illatával,

Teljen a talicskám sok szép piros tolással!”

kacska rímes:

„Sivatagban él a teve,

Locsolkodni jöttem, hehe!” Húsvéti szimbólumok modern kiadásban -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!