2006.03.15. 18:21
Üzenet a múzeum lépcsőjéről
Füttyszó, taps és napi politika – főleg ezek uralták szerdán az 1848-as forradalomra emlékező állami ünnepséget a Nemzeti Múzeum előtt.
Mintegy fél percig hangos füttyszó fogadta szerdán a forradalmi ünnep alkalmából a Nemzeti Múzeum előtt emelvényre lépő Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. A több ezres tömeg lassan reagált a csoportokban fújolók zsibongására, de végül a taps hangosabb lett a füttynél. A kormányfő néhány másodpercen belül feleszmélt a kivetítőkön is látható zavarából és szónoklatába kezdett.
Felvezető beszédében Gyurcsány párhuzamot vont 1848 és 1989, illetve a forradalom és a rendszerváltás között. Mint mondta, a rendszerváltás és a forradalom édestestvérek, megszakítják a történelem folytonosságát, és a nemzet akaratát érvényesítik. „Amikor büszkék vagyunk forradalmi hagyományainkra, van okunk büszkének lenni legutolsó békés forradalmunkra, a rendszerváltozásra” – fogalmazott a kormányfő. Természetesen sok helyről erre is fütty volt a válasz, de ezt már alig lehetett hallani. Közben kisebb dulakodás és hangos szóváltás alakult ki egy idős emberekből álló csoport és egy fiatalabb társaság között, akik továbbra is nemtetszésüket fejezték ki az elhangzottakkal kapcsolatban. „Maguk fasiszták, fejezzék be” – üvölti az egyik nyugdíjas. „Mit pattognak itt, nyugdíjaskommandó?” – érkezik a válasz. „Szégyelljék magukat, fasiszták; ezért fogunk győzni a választásokon is, mert maguk ilyenek” – vág vissza egy nő. „Minket ne fasisztázzon itt, azt sem tudja, mi az” – perlekedik tovább egy huszonéves. „Én igenis tudom, maguk nem ismerik a történelmet” – mondja egy ötvenes éveiben járó férfi. Az ideológiai vita végét nem várom meg, inkább más helyről próbálom figyelni a beszédet. A tömegben járva-kelve meglehetősen sok civil ruhás rendőr tűnik fel. A kékruhás, napszemüveges, kokárdás biztonságiakat láthatóan inkább a körülöttük lévő emberek viselkedése köti le, mint a beszéd. A Nemzeti Múzeum homlokzatát díszítő szoboralakok mellől mesterlövészek figyelik a szomszédos házak tetejét.
A mintegy 12 perces miniszterelnöki beszédben végül előkerült a napipolitika is. „Téved, aki azt gondolja, hogy a köztársaság csak cicoma a nemzet testén, téved, aki azt gondolja, hogy a köztársaság csak díszes külsőség, téved, aki úgy gondolja, hogy levethető és ledobható, hogy a sárba vethető, mert a köztársaság, honfitársaim, mi magunk vagyunk” – emelte ki a miniszterelnök. Ezzel Orbán Viktornak üzent a múzeumi lépcsőről a kormányfő: a Fidesz elnöke a napokban ugyanis azt mondta: „valójában a nemzet a test, azon a köztársaság a ruha. Az emberek a nemzetben élnek: a köztársaság legfeljebb a ház, amiben lakunk”.
Ünnepi beszédek helyett pártpolitikai szónoklatok
A napi politika árnyéka vetült az összes fontosabb ünnepi rendezvényre a fővárosban. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke több tízezer ember előtt azt hangoztatta: az ország 2006-ban is választás előtt áll. A tét az, hogy továbbra is „egy ember erőlteti” az országra programját, vagy nemzeti program születik – tette hozzá. Kiemelte: döntés kérdése, hogy nemzetközi, vagy nemzeti érdekeket szolgálunk, továbbá „mások, vagy a magyarok lesznek-e a legfontosabbak az országban”. A pártelnök szerint ha a Fidesz nyeri a választásokat, akkor „a hóval együtt elolvad a jelenlegi hatalom és a téllel együtt távozik az elmúlt négy év sikertelensége, őszintétlensége, gőgje és önteltsége, hogy helyet adjon a megújulásnak”. Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc délelőtti, múzeumkerti szavaira reagálva megismételte korábbi szavait, mely szerint a köztársaság a nemzet ruhája, amely önmagában tehetetlen. „Csak egy erős és cselekvő nemzet segítségével épülhet és fejlődhet” – mondta.A MIÉP-Jobbik pártszövetség a Hősök terén tartotta nagygyűlését. Kovács Dávid társelnök több ezer ember előtt kiemelte: parlamentbe jutásuk esetén megakadályozzák a magyar föld eladását. Szerinte az országot jelenleg nyíltan nemzetellenes, vagy csupán szavakban nemzeti pártok irányítják, amelyek tetteik alapján az MSZP-SZDSZ alkotta koalíciót erősítik.
Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere a Petőfi-szobornál az idei választások fontosságáról beszélt a főváros hivatalos rendezvényén. Azt mondta: március 15-e a magyarok számára 158 éve egyszerre a szabadság ünnepe és az igazi választás napja. Az igazi választás nehéz időkben „a szabadság és a rabság, szerencsésebb korokban a nagyobb és a kisebb szabadság közötti választás”. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a budapesti Liberálisok Házában arról beszélt, 1848 mának szóló tanúsága az, hogy az ország számára fontos kérdések elsőbbséget élveznek, és nem válhatnak kicsinyes pártpolitikai csatározások áldozatává akkor sem, ha azon múlik a parlamenti többség megszerzésének lehetősége.
Több vidéki nagyvárosban együtt ünnepeltek a politikai erők. Miskolcon a pártvezetők közös koszorúzása után Káli Sándor, a város szocialista polgármestere a rendszerváltás óta élő hagyománynak nevezte a közös ünneplést, hozzátéve, a borsodi megyeszékhely ezzel emelkedik a napi viták és a választási harc fölé. Szegeden szintén közösen ünnepeltek a pártok és a választáson induló képviselőjelöltek.
A MIÉP-Jobbik pártszövetség a Hősök terén tartotta nagygyűlését. Kovács Dávid társelnök több ezer ember előtt kiemelte: parlamentbe jutásuk esetén megakadályozzák a magyar föld eladását. Szerinte az országot jelenleg nyíltan nemzetellenes, vagy csupán szavakban nemzeti pártok irányítják, amelyek tetteik alapján az MSZP-SZDSZ alkotta koalíciót erősítik.
Demszky Gábor, Budapest SZDSZ-es főpolgármestere a Petőfi-szobornál az idei választások fontosságáról beszélt a főváros hivatalos rendezvényén. Azt mondta: március 15-e a magyarok számára 158 éve egyszerre a szabadság ünnepe és az igazi választás napja. Az igazi választás nehéz időkben „a szabadság és a rabság, szerencsésebb korokban a nagyobb és a kisebb szabadság közötti választás”. Kuncze Gábor SZDSZ-elnök a budapesti Liberálisok Házában arról beszélt, 1848 mának szóló tanúsága az, hogy az ország számára fontos kérdések elsőbbséget élveznek, és nem válhatnak kicsinyes pártpolitikai csatározások áldozatává akkor sem, ha azon múlik a parlamenti többség megszerzésének lehetősége.
Több vidéki nagyvárosban együtt ünnepeltek a politikai erők. Miskolcon a pártvezetők közös koszorúzása után Káli Sándor, a város szocialista polgármestere a rendszerváltás óta élő hagyománynak nevezte a közös ünneplést, hozzátéve, a borsodi megyeszékhely ezzel emelkedik a napi viták és a választási harc fölé. Szegeden szintén közösen ünnepeltek a pártok és a választáson induló képviselőjelöltek. -->